Popély Árpád - Simon Attila (szerk.): A rendszerváltás és a csehszlovákiai magyarok. II. 1989-1992 - Elbeszélt történelem 2. (Somorja, 2010)

Gyurgyik László

- Ez egy kicsit vegyes volt. Egyrészt itt volt a kutatóintézet, itt voltak a családi körülmények, és kerestem a helyemet ezek között a viszonyok között. Egyet tudtam, hogy ismerem magamat annyira, hogy ne aktív politikus legyek. Akkor is kutatónak, szociológusnak éreztem, tartottam magamat, aki elkötelezett a társadalmi változások iránt. És valamiféleképpen kialakult bennem egy kép, hogy a szlovákiai magyar közegben, amikor már lehetőség adódik egyfajta szerkezetátalakulásra, mi az, amire szükség lenne. Ettől függetlenül azonban az első hónapokban, gyakorlatilag már december végétől, január elejétől benne voltam a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom alakításában.-Hogyan kerültél bele, valaki megszólított?- Ehhez tudni kell, hogy az egyetemi éveim végétől és utána egyházi kisközösségbe jártam. Ez a kisközösség összejött a mi albérleti lakásunkban, ott is összejött, ahol laktunk, a Durayék házában. Már a fordulat után néhányan Ausztriából jöttek át hozzánk, és elhívtak Bécsbe egy rendezvényre, ahol a keresztény demokrácia elveiről volt szó. Kapcsolatok hasonló vonalon Magyarország felé is voltak. És akkor már jöttek a visszajelzések. Egy alkalommal, azt hiszem, ez a pozsonyi VPN-házban volt, átjött Bécsből Kaltenegger Éva. A lényeg az volt, hogy keresztény módon gondolkodó, társadalmilag elkötelezett fiatalokkal akart találkozni. Ezen a megbeszélésen ott volt Berta Éva, ott volt Ordódy Dini, és akkor ott beszélgettünk ilyen dolgokról. És erre pár héttel később jön tőlük a telefon, hogy egyházi folyóiratot szeretnénk csinálni, van-e kedved csatlakozni. Ez előtt két egyházi vonatkozású cikket írtam az akkor induló, az FMK-hoz kötődő Napba, ha jól emlékszem a szlovákiai egyházi helyzetről, illetve az állampárt által támogatott papi békemozgalom megszűnéséről. Ők meg már egy másik vonalon kezdték szervezni a szerkesztőséget. Ilyen kapcsolathálón keresztül alakultak a dolgok.- A szlovákiai magyar politika a keresztény irányból kezdett el legnehezebben szerveződni, mert eleinte ott az sem volt világos, hogy most ennek a szlovák kereszténydemokrácia mellett kell szerveződnie, vagy teljesen különálló irányvonalként. Csak ahogy én látom, tulajdonképpen maguk a szlovák kereszténydemokraták adtak kosarat az első verziónak?- Magyar körökben is volt egy kis támogatottsága annak, hogy a szlovák kereszténydemokrata mozgalommal kell egyesülni. Hajói emlékszem, Hammerlik Richárd későbbi képviselő képviselte ezt a vonalat, de mások, például Zilizi Tihamér is hasonló módon vélekedtek. Ebben az időszakban keresztény beállítottságú értelmiségiek, civilek, de papok is a szenei plébánián jártunk össze. Egy alkalommal jött egy megkeresés a szlovák mozgalom részéről, és Lamacson Ivan Čarnogurskýval tárgyaltunk több órán keresztül. Részünkről ott volt többek között Szőcs Feri is, de azzal jöttünk el, hogy ez a diskurzus megerősített bennünket abban, hogy ez az út nem biztos, hogy a mi utunk.- Te akkor nem is annyira a pártszervezésből vetted ki a részedet, hanem azzal erősítetted a mozgalmat, hogy te lettél a Remény című lap szerkesztője.