Popély Árpád - Simon Attila (szerk.): A rendszerváltás és a csehszlovákiai magyarok. II. 1989-1992 - Elbeszélt történelem 2. (Somorja, 2010)

Grendel Lajos

GRENDEL LAJOS 130 - És Léván, oda a magyarok jöttek be?- Igen.- Ez azért érdekes dolog, mert sokfélét hallani arról, hogy hogyan fogadta a helyi lakosság a bevonulókat, a bevonuló magyar honvédséget, főleg egy olyan város­ban, mint Léva.- Hát azt kell hogy mondjam, nem fogadta lelkesedés őket. Voltak néhányan, akik nagyon örültek, de igazából a lévai magyarság többsége nagyon ambivalens érzé­sekkel viszonyult hozzájuk. Az emberek valahol érezték, hogy ezek a magyar kato­nák, akik most bejöttek, nemsokára vissza is fognak menni. Nyilvánvaló volt, nem azért jöttek, hogy visszacsatolják Lévát Magyarországhoz. Ezt a variációt néhány naiv magyar emberen kívül senki sem gondolta komolyan. És ha visszamennek, akkor megint rajtunk, lévai magyarokon fog csattanni az ostor. Azonkívül a lévai magyarság, sőt a szlovákiai magyarság többsége is rokonszenvezett azzal, amit később Prágai Tavasznak neveztek el. Tehát az akkori reformkommunista kurzussal.- Te jártál 1968 előtt egyetemre, és jártál 68 után, már ide a magyar tanszékre, ahol szintén változások történtek. Turczelt akkor váltotta Csanda.- Nem, Csanda Sándor, azt hiszem, 69 őszén jött, de hajói emlékszem, csak a het­venes években lett tanszékvezető.- Érezted-e a különbséget az egyetemen a 68 előtti egyetemi világhoz képest, vagy ezt így nem lehetett érezni?- A magyar tanszéken ezt nem lehetett érezni. Más tanszékeken igen. Mondjuk a filozófia tanszéket, azt szinte teljesen likvidálták. Ott szinte mindenkit kicseréltek. Többek között Miroslav Kusýt, aki az egyik ikonja volt a tanszéknek 1968 előtt és még talán egy-két évig azután is. A magyar tanszéket ennyire durván nem érintet­te a normalizálás, gyakorlatilag ugyanazok a tanárok tanítottak bennünket, akik 68 előtt is a tanszéken voltak. És hát ez a szabadabb szellem a magyar tanszéken azért érezhető volt az úgynevezett normalizáció elején is. Aztán hogy később hogyan alakult, azt nem tudom. Én 1973-ban végeztem.- Mihez kezdtél az egyetem befejezése után?- Elvittek katonának, méghozzá két évre. 1973 augusztusában beléptem a Madách Könyvkiadóba, aztán fél évvel később elvittek katonának. A Madáchban 1992-ig vol­tam, az utolsó két évben már úgy, mint az Irodalmi Szemle főszerkesztője.- Illetlenség lenne, ha egy Kossuth-díjas íróval legalább pár mondatot nem beszél­nénk az irodalomról is. 1979-ben jelent meg az első köteted, a Hűtlenek, majd 1981-82-ben a trilógiádnak az első része. Hogyha így nézzük, akkor egy töretlen írói karrier rajzolódik ki előttünk. Hiszen a novellásköteted jó visszhangot kapott, a trilógiádat meg sokan máig az életműved csúcsának tartják. Tehát gyorsan elis­mert író lettél. Hogyan élted meg íróként a diktatúrát? Hiszen kívülről úgy néz ki,

Next

/
Thumbnails
Contents