Popély Árpád - Simon Attila (szerk.): A rendszerváltás és a csehszlovákiai magyarok. II. 1989-1992 - Elbeszélt történelem 2. (Somorja, 2010)
Grendel Lajos
GRENDEL LAJOS 128 ban volt üzenete és jelentősége, ha egy magyar értelmiségi magyar iskolába küldte a gyerekeit.- Ezek a dolgok megfogalmazódtak otthon is, téma volt a magyarság, a politika a családban? Vagy tartás kérdése volt, olyan természetes dolog, amiről nem beszélünk?- Nem volt ez természetes dolog, valóban téma volt, hiszen, mint említettem, apám sok közeli magyar ismerőse és barátja szlovák iskolába íratta a gyerekét.- Annál is Inkább, gondolom, téma lehetett, mert Léva és környéke magyarságát nagyon megkaszálta az, ami 1945 után történt.- így van, a 45 utáni lakosságcsere nagyon súlyosan érintette nemcsak Lévát, hanem az egész Garam völgyét. 1948 után gyakorlatilag majdnem minden azelőtt színtiszta magyar községben kisebbségbe került a magyarság. És szép lassan el is sorvadt. Egy olyan folyamat indult el a lakosságcserével, amelyet legfeljebb megfékezni lehetett, de megállítani már nem. Tehát ilyen értelemben persze ez tartás is volt, vagy kiállás valamilyen értékrend mellett. Hozzá kell tennem azt is, hogy én otthon a családban nagyon alapos történelmi műveltséget is kaptam. Nem az iskolában szereztem meg elsősorban azt a történelmi tudást, ami véleményem szerint a nemzeti identitásnak az egyik legfontosabb tényezője, hanem otthon. Egyrészt a családban, másrészt abban a baráti körben, amelyben az én családom mozgott.- Ha úgy vesszük, szerencsés generáció tagja vagy, mert mire beleértél a középiskolás korba, a hatvanas évek elején itt is elkezdődött egyfajta társadalmi mozgás. Ez pedig egy olyan fiatalember számára, aki érdeklődik a világ dolgai iránt, kedvező közeg lehetett, hiszen már lehetett szabadabban beszélni erről-arról.- így van, és a lévai gimnázium nagyon szabad szellemű gimnázium volt a hatvanas években. Sok olyan témáról lehetett az osztályban órákon, akár történelem órán szabadon beszélni, amelyek néhány évvel korábban még nemcsak hogy tabunak számítottak, hanem egyenesen veszélyesek voltak. Tehát én egy olyan időben, időszakban lettem gimnazista, amikor országosan is erjedés vagy liberalizáció ment végbe, s szabadabb szellem kezdett érvényesülni. Ezt nem nevezném a szó valódi értelmében vett szólásszabadságnak, de azért a nyíltabb beszédet már nem követte megtorlás. Emlékszem rá, hogy például a történelemtanárom, a hatvanas évek közepén vagyunk, egy alkalommal behozta az osztályba a Révai lexikonnak a Magyarország címszó alatti fejezetében található néprajzi vagy nyelvi térképét, és azon kijelölte a mai Magyarország határait, és erre a néprajzi térképre hivatkozva magyarázta el, hogy mennyire igazságtalan volt a trianoni békeszerződés. A hatvanas évek közepén egy állami gimnáziumban ilyesmit kimondani, azért ahhoz egy kis bátorság is kellett. Bárki följelenthette volna.- Meglepődve olvastam az életrajzodban, hogy mikor feljöttél Pozsonyba az egyetemre, természettudományi szakon kezdtél, két évet jártál matematika-fizikára. Minek köszönhető ez?
