Popély Árpád - Simon Attila (szerk.): A rendszerváltás és a csehszlovákiai magyarok. II. 1989-1992 - Elbeszélt történelem 2. (Somorja, 2010)
Gombik Róbert
GOMBÍK RÓBERT 122 - Nem, ő csak később, öt évvel később. Valójában általunk ismerkedett meg a Chartával. Ezt meg is említette egypárszor.- És hogyan fizetett meg ezért?- Kidobták az ügyvédi kamarából.- Azért mert fölvállalta?- Igen. Persze amúgy is szálka volt a rendszer szemében. A későbbiekben, mikor már chartás volt, a lakásán volt egy nagy találkozó. A vezető személyiségek mind ott voltak, csak Havelt kapcsolták le a prágai állomáson. Nagyon érdekesek, fölemelők és tanulságosak voltak ezek a kapcsolatok és a találkozások. Aztán kaptam egy bevásárlói állást egy gimnáziumi konyhán, a Vazovován. Gumirádlival jártam a környező üzleteket és hoztam a főzéshez való alapanyagokat. Közben találkoztam a diákokkal, akikkel kapcsolatban voltam a földalatti egyházban.- A földalatti egyház mit jelentett?- Elsősorban dr. Króméryt. Hozzá jártam és bekapcsolódtam a fiatalok gondozásába. Foglalkoztam az alapiskolásokkal, középiskolásokkal és a főiskolásokkal is. Találkozgattunk, persze ez mind titokban történt. Akkor is fenyegetett a két és fél év börtön. Mert ha pap engedély nélkül imádkozott akár egy miatyánkot valakivel közösen egy lakásban, ahol voltak fiatalok, akkor ez nagy bűntény volt.- Lakásokban találkoztatok?- Lakásokban, igen. Lelkigyakorlatok, lelki beszélgetések és lelki vezetés zajlott. Nyáron a kirándulások voltak a legszebbek. Természetesen ez is abszolút konspirációs dolog volt. Egész hétre fölvettük a vállunkra mindenünket, és egy hétig le nem mentünk a faluba, csak jártuk a hegyeket. Olyan vezetőink voltak, akik ismerték a helyeket, hol lehet táborozni, ahol nyugodtan végezhettük a munkánkat.- Mekkora csoportok voltak ezek?- Elég nagyok, kb. 20 tagúak.- De neked misézned nem lehetett?- Házakban miséztem, vagy kint a fatönkön, amikor kirándultunk.- Már ezeken az összejöveteleken?- Igen. A hétköznapok nagyon keservesek voltak. Amikor hazajöttem a munkából hat órakor fáradtan, valami vacsora, aztán nyolc óra körül a kis asztalkánál elkészítettem a misére a dolgokat, és hát nemegyszer sírva miséztem térden állva. Később VI. Pál mondta egyszer, hogy egy ilyen papnak a miséjén szeretett volna ott lenni. A misékkel kapcsolatban nagyon érdekes dolgok történtek, ezt el kell mon-
