Popély Árpád - Simon Attila (szerk.): A rendszerváltás és a csehszlovákiai magyarok. II. 1989-1992 - Elbeszélt történelem 2. (Somorja, 2010)

Gombik Róbert

GOMBÍK RÓBERT 116 - Egyikre nagyon emlékszem, Adamčíknak hívták. Igazából megfigyelés alatt tar­tottak. Később megtudtam, hogy a bazini káplán baráti körében volt egy Adamőíková nevű személy, és annak a bátyja volt. Ő volt rám állítva.- Ezek a beszélgetések kifejezetten az egyházat érintették? Esetleg a magyar ügye­ket is, vagy más területet is?- Nem, az egyházat, csak az egyházat.- Elmondtad ezt akkor valakinek?- Ezt a szégyent? Ez volt az egyetlen titok, amit a világon senkinek, még a testvé­remnek sem mondtam el, még a legjobb barátomnak sem.- De aztán kiderült.- Igen, nem tudtam mit csinálni vele, mert gondoltam, hogy jóvátettem az egészet. Úgy is érzem. Ez is volt az egyik oka annak, hogy soha nem törekedtem élvonalba, mert lett volna lehetőség mondjuk a politikába is belemenni stb. De egyrészt a hivatásomat szerettem, másrészt mindig tudatában voltam a bűnömnek. Mert akárhogy vesszük, akárhogy is akarnám szépíteni, gyáva voltam, gyönge voltam. Aki nem élte át azokat az időket, és nem volt benne azokban a dolgokban, nem is sejtheti, milyen nehéz volt. Nem volt senki, akivel tanácskozzon az ember. Most ha problémám van, fölveszem a telefont és megbeszélem a problémát. A későbbiek­ben, miután már aláírtam a Chartát, voltam 8-9 órás kihallgatáson is. Hogy ez mit jelent, azt Szlovákiában csak néhány tíz ember tudja elképzelni, akik részt vettek ilyesfajta üldözésben. De akkor már erős voltam. Nem törtek meg.- Ott már téged mint az ellenzékkel együttműködőt hallgattak ki?- Én már paragrafus alatt voltam a szocialista rendszer felforgatásáért. Ez a leg­súlyosabb paragrafus volt, a 98-as. Ez alapján volt később elítélve Havel és társai is, és mi lettünk volna az elsők.- A békepapi mozgalom mennyire érintett? Hogyan volt ez kommunikálva a papok között abban az időben?- A békepapi mozgalom valójában abból állt, hogy egyes papok az állam emberei vol­tak. Gondolom, a legtöbben ők is emberi gyengeségből, gyávaságból tették. Voltak, akik karrieristák is lehettek, mert aki békepap volt, annak jó plébániája volt, doktorá­tust szerezhetett, utazhatott Nyugatra. Tehát mindenfélék vagyunk. Az az ok is lehe­tett egyeseknél, hogy támogatást kaphattál a templom, a plébánia felújításához. Engedély nélkül még egy bojlert sem volt szabad felszerelni a plébániákon.- Papi körökben tudni lehetett, hogy ki a békepap és ki nem?- Igen, mert ezek gyűléseken felszólaltak, beszéltek, barátkoztak az egyházi titkár­ral, ő volt az ŠtB meghosszabbított keze.

Next

/
Thumbnails
Contents