Popély Árpád - Simon Attila (szerk.): A rendszerváltás és a csehszlovákiai magyarok (1989-1992) - Elbeszélt történelem 1. (Somorja, 2009)
A rendszerváltás koreográfiája
kon határozott fellépésével sikerült megakadályoznia a környezetvédők elleni rendőri fellépést. 1991. július 17.: Az SZNT Elnöksége a rádióról és a televízióról szóló törvény alapján kinevezi a két intézmény tanácsát, amelyekbe valamennyi parlamenti párt 1-1 tagot delegálhatott. A rádió tanácsába a magyar mozgalmak Ozogány Ernőt (EPM), Lapos Józsefet (MKDM) és Balia Kálmánt (FMK), a televízióéba Lacza Tihamért (EPM), Protič Máriát (MKDM) és Barak Lászlót (FMK) delegálták. 1991. július 17-18.: Csölösztő mellett rendőrkülönítmény számolja fel a körtvélyesi víztározó területén két hete tartó tiltakozó akciót. 1991. július 19.: A Szövetségi Gyűlés Nemzetek Kamarájában Bajnok István (EPM) foglalja el a mandátumáról lemondott Rajczy László megüresedett képviselői helyét. 1991. július 22.: A környezetvédők - több parlamenti képviselő részvételével - újabb nagyszabású tiltakozó megmozdulást szerveznek Körtvélyesen a bősi vízlépcső megépítése ellen. 1991. július 23.: Milan Zemko, az SZNT alelnöke fogadja az Eurolánc, a Szlovákiai Természet- és Tájvédők Szövetségének, valamint a csallóközi régió polgármestereinek képviselőit, akik kérik, hogy a kormány a vízlépcső sorsáról független szakemberek és a térség lakói véleményének figyelembevételével döntsön. A szlovák kormány ülésén ezzel egyidőben döntés születik a bősi vízerőmű szlovák területen történő üzembe helyezését lehetővé tévő ún. C-változat építési munkálatainak megkezdéséről. 1991. július 24.: Az FMK Politikai Testületé nyilatkozatban közli, hogy nem ért egyet a szlovák kormánynak a bősi vízerőmű megépítéséről hozott döntésével. 1991. július 25.: Keresztény Híradó címmel megjelenik Pozsonyban az MKDM időszakos kiadványának első száma. 1991. augusztus 1.: Ján Čarnogurský fogadja a bősi vízlépcső ellen tiltakozó környezetvédő szervezetek küldöttségét, akik a szlovák miniszterelnöknek átadják tiltakozó petíciójukat. 1991. augusztus 3.: Csölösztő mellett kommandósokat vetnek be a körtvélyesi szivattyúállomást megszállva tartó tüntetők ellen. 1991. augusztus 7.: A szlovákiai koalíciós pártok tanácskozásán az FMK kezdeményezésére megegyezés születik arról, hogy a bősi erőművel kapcsolatos lépéseket ezentúl koalíciós egyeztetések fogják megelőzni. 1991. augusztus 24.: Az FMK Országos Választmányának lévai ülésén Gémesi Károly vezetésével létrehozzák az FMK Nemzeti Kisebbségi Tanácsát. Az OV határozatban mondja ki egy komplex nemzeti kisebbségi törvény elfogadásának szükségességét, s leszögezi, hogy az FMK a föderális államforma híve. 1991. augusztus 28.: Csehszlovákia Kommunista Pártja Szövetségi Tanácsa a párt nevét Cseh- és Morvaország Kommunista Pártja és a Demokratikus Baloldal Pártja Szövetségére változtatja. 1991. augusztus 29.: Több szlovák parlamenti képviselő, többek között Marián Andel, Jozef Prokeš és Peter Brňák Szlovákia szuverenitásáról és önrendelkezéséről szóló alkotmánytörvény-tervezetet terjeszt az SZNT Elnöksége elé. 803 KRONOLÓGIA
