Popély Árpád - Simon Attila (szerk.): A rendszerváltás és a csehszlovákiai magyarok (1989-1992) - Elbeszélt történelem 1. (Somorja, 2009)
A rendszerváltás koreográfiája
KRONOLÓGIA 804 1991. szeptember 2.: Galántán megnyílik Szlovákia első - magyar tannyelvű -magángimnáziuma, Nagymegyeren pedig újraindul az 1982-ben megszüntetett magyar gimnázium. 1991. szeptember 3.: A Szlovák Televízió ismét megkezdi a júliusban megszüntetett nemzetiségi műsorok sugárzását. A hetente egy alkalommal jelentkező Nemzetiségi magazint ezentúl kötelezően szlovák nyelvű feliratokkal látják el. 1991. szeptember 4.: Ján Čarnogurský fogadja az Együttélés vezetőit, akik kifejtik, hogy a mozgalom a föderatív államjogi elrendezés fenntartását és az önrendelkezési elv tiszteletben tartását támogatja. 1991. szeptember 5.: A. Nagy László, az FMK elnöke a mozgalom sajtótájékoztatóján bejelenti, hogy amennyiben nem születik megegyezés az államszövetség jövőjéről, az FMK népszavazás kiírásátfogja kezdeményezni. 1991. szeptember 6.: Václav Havel köztársasági elnök Pozsonyban fogadja a szlovákiai politikai pártok és mozgalmak, köztük az FMK, az MKDM és az Együttélés küldöttségét. A magyar mozgalmak képviselői elsősorban a szövetségi állam jövőjével, a bősi vízlépcsővel és a kisebbségi kérdéssel kapcsolatos nézeteiket tolmácsolják az államfőnek. Az FMK irodájában első ízben találkozik a három magyar politikai mozgalom küldöttsége. A megbeszélésen a jövőbeli államjogi elrendezésről, valamint együttműködésük lehetőségéről tanácskoznak, s megegyezés születik találkozóik rendszeresítéséről. 1991. szeptember 11.: A DSZM és az SZNP több vezető politikusának részvételével megalakul a Szuverén Szlovákiáért kezdeményezés. 1991. szeptember 13.: A Csemadok pozsonyi székházában első ízben találkoznak a prágai és pozsonyi parlament magyar képviselői. A tanácskozás résztvevői elsősorban a szövetségi államformáról, a nemzetek önrendelkezéséről, a kisebbségek jogi helyzetéről, önigazgatásuk kérdéséről és az önrendelkezés alkotmányos úton történő eléréséről cserélnek véleményt. 1991. szeptember 14.: Reakcióként a Szuverén Szlovákiáért kezdeményezés létrejöttére megalakul a Közös Államért polgári kezdeményezés. 1991. szeptember 17.: Az SZNT Elnöksége elutasítja, hogy a szlovák parlament legközelebbi ülésén napirendre kerüljön a Szlovákia szuverenitásáról és önrendelkezéséről szóló alkotmánytervezet megvitatása. 1991. szeptember 19.: A szövetségi állam megőrzéséért rendezett pozsonyi nagygyűlésen felszólal többek között A. Nagy László, az FMK, és Bartakovics István, az MKDM parlamenti képviselője is. Az önálló Szlovákiát szorgalmazó mozgalmak ezzel egyidőben tüntetésen követelik Szlovákia szuverenitásának kinyilvánítását. 1991. szeptember 20.: Az Együttélés, az FMK és az MKDM vezetői újabb megbeszélést tartanak Pozsonyban. Elhatározzák két közös bizottság létrehozását: az egyik a kisebbségi jogok kidolgozásakor figyelembe veendő alapelvek egyeztetésével, a másik a területi átszervezéssel kapcsolatos elképzelések összehangolásával fog foglalkozni. Prágában Marián Čalfa fogadja az FMK küldöttségét, amely arról tájékoztatja a szövetségi kormányfőt, hogy a Szövetségi Gyűlésben kezdeményezni fogja egy nemzetiségi törvény megalkotását.
