Popély Árpád - Simon Attila (szerk.): A rendszerváltás és a csehszlovákiai magyarok (1989-1992) - Elbeszélt történelem 1. (Somorja, 2009)
Takács János†
TAKÁCS JÁNOS 696 ménykedés 1988 nyarán volt, amikor suttogták meg beszélték, hogy talán Prágában elkezdődik valami, a huszadik évforduló 68-88. Ez engem teljesen váratlanul ért. Van egy érdekes epizódom 89-ből, akkor már a Mierben dolgoztam. Volt egy mesterem, aki milicista volt, de hát olyan nagyon jószívű, kis emberke volt szegény, alkalmazkodott, mert hát nem volt jó szakember, de mester lett belőle, mert voltak haverjai. Én nem haragudtam ezekre a kis emberekre, akik a családjukért kis opportunista megalkuvásokkal tették jobbá az életüket. Lelkűk rajta, így volt nekik jó. Egy éjszakai szolgálat alkalmával bejött hozzám, akkor már milicista volt, és ezt mondta nekem: „Hát, Janikám tudod-e? Jól ki... - így mondta magyarul -, jól kibaszintottam én magammal. Azt hittem, hogyha belépek a milíciába, hogy majd jobb lesz a nyugdíjam, most meg úgy néz ki, barátom, hogy még seggbe is rúgnak." Ekkor nagyon elnevettem magamat, és nagyon megkönnyebbültem. Mondom: „Hát, Sanyikám, előfordul az ilyen dolog!" - és valóban utána leszerelték, aztán a milícia fegyvereit elvitték. Amikor az első általános sztrájk volt, abban részt vettem. Volt ott egy-két olyan hangadó, például Sulek Ági, aztán én már nem is tudom, akik VPN-eseknek mondták magukat, de hát mindig vannak izgága emberek. Ismertem az erkölcsi profiljukat, és nem nagyon akartam valahogy én akkor elhinni, hogy azok igazán komolyan gondolnak dolgokat, meg egyáltalán a VPN-ben is erősen kétkedtem. Füleken ilyen érdekes dolog volt, hogy volt az OF is, az Oböanské fórum is, mert Fülek a szövetségi minisztérium hatáskörébe tartozott, a Kovosmalt, ahol Gáspár mérnök az OF-et alakította meg, viszont városi szinten meg a VPN-t; megmondom őszintén, hogy egy kicsit az én unszolásomra. Már akkor az FMK Füleken működött, decemberben. Nem tudom, hányadikán, valahol meg van a jegyzetekben, illetve a jegyzőkönyvekben, hogy mikor alakult meg Füleken. Megvan az alapító okmány, és ők, a VPN-esek csak valahogy januárban kezdtek el mozgolódni. Az én unszolásomra jött össze egy nagyobb grémium is, ahova elmentünk FMK- sokként. Akkor Béla ügyesen megkaparintotta a dolgokat, és ennek az eredménye az lett, hogy bekerültek Füleken olyanok a VPN-be, mint Gladiš doktor, Ambrúšová és Márton Béla, aki mozgatta az egészet. Róla annak idején az volt az általános megállapítás, hogy ŠtB-s, mert ő volt Füleken a segédrendőröknek a parancsnoka, illetve valamilyen fejese. így rá egyből rányomták a stigmát. Tehát ilyen összevissza társaság jött össze a Vigadóban. A mostani gimnáziumigazgató volt ott, valami birkózó fiatalember, a fiatalabbak közül Mokoš Karcsi, aki mindenhol ott volt, Marton Béla, Klein tanár úr, és aztán így kezdődtek a dolgok. A következő dolog a temesvári gyertyás tüntetés volt, akkor hívtak meg engem.- Volt ebben szerepe?- Akkor nagyon-nagyon gyorsan megszervezték Éváék, Gyetvai Zoli, Lendvay Tibi. Ekkor jelent meg a Nap, aminek volt egy tablója kirakva nekünk a Szolgáltatások Házában. Éváék nagyon jól csinálták, de aztán megunták, vagy nem tudom, mi lett, de rám maradt az egész. Ők örültek neki, hogy én elvállaltam, és tovább vittem, és éveken keresztül tulajdonképpen csináltam; csináltuk, akik ott megmaradtunk. Amikor az Együttélés megalakult Füleken, Simon Jancsi, aki szintén a tagunk volt (120 tag volt regisztrálva az FMK-ban), és még sokan kiléptek az FMK-ból. Megvan nekem az összes kilépési nyilatkozat, azt mind a Si-
