Popély Árpád - Simon Attila (szerk.): A rendszerváltás és a csehszlovákiai magyarok (1989-1992) - Elbeszélt történelem 1. (Somorja, 2009)

Szigeti László

672 - Laci, te közvetlenül az első szabad választások után elmentél három hónapra

amerikai tanulmányútra és utána a nagypolitikába gyakorlatilag már nem tértél vissza olyan szinten, mint azelőtt, hanem elindultál más irányba. Mi ennek az oka?- Hirtelen három okot is meg tudnék nevezni, az egyik mindenképpen morális jellegű. Az első félévben, november 17-től június 11-ig, amikor a választás volt, ha Pozsonyban maradtam, általában két helyen töltöttem az éjszakát: vagy Langošnál, vagy Juraj Špitzernél és néhányszor Jano Budajnál. Nem tudtam hazajönni, mert hajnalig dolgoztunk. Egyszer Juraj Špitzernél hajnalig beszélgettünk, mondtuk a családi történeteinket, ő is mondta a történetét. Juraj Špitzer egy nagyon fontos figurája a szlovák történelemnek, az egész ellentmondásos szlovák identitás végighúzódik az élettörténetében: partizán volt 45-ben, utána parancsnok lett, katona, részt vett a 45-48-as történésekben, abszolút támogatta a Beneš-dekrétumokat, a magyarok kitelepítését. 1964-ben reformkommunista volt, ő volt a Kultúrny život főszerkesztője, ahol Husák is publikált. 68-ban ellenezte a szovjetek bevonulását, 70-ben kikerült a hatalomból és elhallgattatták. Munkás volt, s 89-ben néha megjelent a VPN-ben, s néhányszor leültünk kávéz-Szigeti László, Karel Schwarzenberg, Tóth Károly, Milan Šimečka (Fotó: Berta András)