Popély Árpád - Simon Attila (szerk.): A rendszerváltás és a csehszlovákiai magyarok (1989-1992) - Elbeszélt történelem 1. (Somorja, 2009)

Szigeti László

-Akkor már Schuster volt a parlament elnöke, kért egy találkozót és azt mond­ta, jó, itt vannak a nevek, akiket kooptálni akartok a VPN részéről a Nemzeti Ta­nácsba, mondd meg, beszéljétek meg, hogy ki legyen az alelnök, nekem jó len­ne, ha jogász lenne. Én mentem az FMK-ba, és mondom, hogy kellene találnunk egy alelnököt, és akkor - ma borzasztó mulatságos - de akkor ilyen helyzet volt: volt rá 48 óra vagy mondjuk 72, és még az illető nem tudta, hogy ő lesz a par­lament alelnöke, még azt se tudta, hogy képviselő lesz, de már megszületett a javaslat.- Úgy tudom előtte Kovács Laci is szóba került, majd miután ő ezt nem vállal­ta, akkor jött a képbe Zászlós.- Kovács Laci, de ő nem vállalta, és azt hiszem, telefonon hívtam fel Barakot vagy valakit, hogy segítsetek embert találni, és ha találtok, akkor én beülök egy kocsiba, levisznek a VPN-esek és elbeszélgetek vele. S így kerültem egyik este Barak Laci meg Világi Őszi társaságában Zászlósék Észak lakótelepi háromszo­bás lakásába. Csak a legvégén közöltem, hogy még alelnök is lesz, először azt akartam, hogy mondja el az életét, mit csinált eddig. Abszolút nem ismertem Zászlóst. Ez bizalmi alapon működött, a szlovákok is így működtek. Tehát pél­dául valaki a KDH-sok közül, mondjuk Fero Mikloško beajánlotta mondjuk a Hrušovskýt, hogy beszélgessek el vele. Nekem adott volt, hogy 10 százalék ma­gyart oda be kell juttatnom. És ezt mindjárt az első tárgyalásokon ki is követel­tem magunknak, hogy ez így legyen. Tehát nemcsak a parlamentekből kikerült magyarok helyébe ültettünk be magyarokat, hanem még pluszt is. A korábbi ál­lapothoz képest plusz képviseletet is elértünk. Mivel Schuster keresett egy al­elnököt, aki jogász, így esett Zászlós Gabira a választás, aki aztán befutott egy politikai pályát, mert választások után miniszterelnök-helyettes lett.- Akkor, amikor Meőiar nem akarta Nagy Lacit miniszterelnök-helyettesnek, ha­nem Zászlóst akarta?- Igen, de ezekben én már nem vettem részt. A kooptálás a leganti­­demokratikusabb modell. Abszolút forradalmi diktatúra, de végig kellett csinál­ni. A választások. No, itt jön ez a dolog, januárban több olyan tárgyaláson vet­tem részt Prágában, ahol eldőlt az, hogy milyen választási rendszer legyen és hány évre szóljon. Hogy két év vagy négy év, hogy arányos vagy többségi modell legyen-e? Hát erről nagy vita folyt. Nagyon nehéz meghatározni, hogy hol dőlt el. Több cseh értelmező szerint azon a bizonyos találkozón, amely Havel lakásán volt, a régi lakásán, az első emeleten és nem a földszinten. Onnan emlékszem, hogy az első emeleten volt, hogy felettünk volt egy emelettel a Havel felesége, testőrök álltak mindenütt - akkor már elnök volt -, a választási rendszerről be­szélgettünk. Ki volt ott? Havel, Pithart, Rychetský, Jičínský, Vavroušek, jóma­gam, Jan Langoš és később befutott Bécsből Čalfa. Havel épp Gorbacsovtól ka­pott táviratot, abba a szobába hozták be. Gorbacsov egy találkozót ajánlott Havelnek, aki mindjárt ott visszaválaszolt egy frappáns telegramban, hogy nem fogadja el ezt az időpontot és egy másik időpontot javasol. Egyszer csak kialudt a villany a lakásban. Megdermedtünk, Havel az ablakhoz ugrott, ami a várra né­zett, és azt mondta, minden rendben, a várban világos van - fellélegeztünk. De 665 SZIGETI LÁSZLÓ

Next

/
Thumbnails
Contents