Popély Árpád - Simon Attila (szerk.): A rendszerváltás és a csehszlovákiai magyarok (1989-1992) - Elbeszélt történelem 1. (Somorja, 2009)

Szigeti László

-Akkor már Schuster volt a parlament elnöke, kért egy találkozót és azt mondta, jó, itt vannak a nevek, akiket kooptálni akartok a VPN részéről a Nemzeti Tanácsba, mondd meg, beszéljétek meg, hogy ki legyen az alelnök, nekem jó lenne, ha jogász lenne. Én mentem az FMK-ba, és mondom, hogy kellene találnunk egy alelnököt, és akkor - ma borzasztó mulatságos - de akkor ilyen helyzet volt: volt rá 48 óra vagy mondjuk 72, és még az illető nem tudta, hogy ő lesz a parlament alelnöke, még azt se tudta, hogy képviselő lesz, de már megszületett a javaslat.- Úgy tudom előtte Kovács Laci is szóba került, majd miután ő ezt nem vállalta, akkor jött a képbe Zászlós.- Kovács Laci, de ő nem vállalta, és azt hiszem, telefonon hívtam fel Barakot vagy valakit, hogy segítsetek embert találni, és ha találtok, akkor én beülök egy kocsiba, levisznek a VPN-esek és elbeszélgetek vele. S így kerültem egyik este Barak Laci meg Világi Őszi társaságában Zászlósék Észak lakótelepi háromszobás lakásába. Csak a legvégén közöltem, hogy még alelnök is lesz, először azt akartam, hogy mondja el az életét, mit csinált eddig. Abszolút nem ismertem Zászlóst. Ez bizalmi alapon működött, a szlovákok is így működtek. Tehát például valaki a KDH-sok közül, mondjuk Fero Mikloško beajánlotta mondjuk a Hrušovskýt, hogy beszélgessek el vele. Nekem adott volt, hogy 10 százalék magyart oda be kell juttatnom. És ezt mindjárt az első tárgyalásokon ki is követeltem magunknak, hogy ez így legyen. Tehát nemcsak a parlamentekből kikerült magyarok helyébe ültettünk be magyarokat, hanem még pluszt is. A korábbi állapothoz képest plusz képviseletet is elértünk. Mivel Schuster keresett egy alelnököt, aki jogász, így esett Zászlós Gabira a választás, aki aztán befutott egy politikai pályát, mert választások után miniszterelnök-helyettes lett.- Akkor, amikor Meőiar nem akarta Nagy Lacit miniszterelnök-helyettesnek, hanem Zászlóst akarta?- Igen, de ezekben én már nem vettem részt. A kooptálás a legantidemokratikusabb modell. Abszolút forradalmi diktatúra, de végig kellett csinálni. A választások. No, itt jön ez a dolog, januárban több olyan tárgyaláson vettem részt Prágában, ahol eldőlt az, hogy milyen választási rendszer legyen és hány évre szóljon. Hogy két év vagy négy év, hogy arányos vagy többségi modell legyen-e? Hát erről nagy vita folyt. Nagyon nehéz meghatározni, hogy hol dőlt el. Több cseh értelmező szerint azon a bizonyos találkozón, amely Havel lakásán volt, a régi lakásán, az első emeleten és nem a földszinten. Onnan emlékszem, hogy az első emeleten volt, hogy felettünk volt egy emelettel a Havel felesége, testőrök álltak mindenütt - akkor már elnök volt -, a választási rendszerről beszélgettünk. Ki volt ott? Havel, Pithart, Rychetský, Jičínský, Vavroušek, jómagam, Jan Langoš és később befutott Bécsből Čalfa. Havel épp Gorbacsovtól kapott táviratot, abba a szobába hozták be. Gorbacsov egy találkozót ajánlott Havelnek, aki mindjárt ott visszaválaszolt egy frappáns telegramban, hogy nem fogadja el ezt az időpontot és egy másik időpontot javasol. Egyszer csak kialudt a villany a lakásban. Megdermedtünk, Havel az ablakhoz ugrott, ami a várra nézett, és azt mondta, minden rendben, a várban világos van - fellélegeztünk. De

665

SZIGETI LÁSZLÓ