Popély Árpád - Simon Attila (szerk.): A rendszerváltás és a csehszlovákiai magyarok (1989-1992) - Elbeszélt történelem 1. (Somorja, 2009)

Szigeti László

kell vallanom, nem került sok energiámba, hogy Pithart és az a néhány ember, aki körülötte volt a vezetésben megértse, hogy miért lenne szükség egy ilyen nemzetiségi minisztériumra Csehszlovákiában. A csehek előtt ott volt a németkérdés valamiféle tisztázása, szlovákok előtt a magyarkérdés tisztázása. És itt ráadásul él több mint félmillió magyar, és azok 10 százalékát alkotják az országnak. Mikor jöttem haza, azt ajánlottam, mivel nem volt itthon Duray, és Duray mindig halasztotta a hazajövetelét, én Popély Gyulát javasoltam a miniszteri posztra. Miért Popély Gyulát? Ő volt az, aki történészként kisebbségi kérdésekkel foglalkozott, feltételeztem azt, hogy neki ez akár mehet is. Felállítani egy minisztériumot. Én ennek a minisztériumnak a struktúráját nagyjából felvázoltam Prágában Pithartéknak, nem lett volna ez nagy minisztérium, maximum 40 emberrel és a feladatköre is nagyjából meghatározható. Hazaértem és leültem az FMK vezetőivel, Nagy Lacival, Tóth Karcsival, nem tudom, még kivel beszéltem erről. Hogy ez megment, hogy ezt elfogadták, annak mindenki nagyon örült. És én mondtam, és az már közös döntés volt, hogy Popély Gyulát javaslom jelöltnek. Rendben van, mondták és én felhívtam Popély Gyulát. Abarán volt, ott értem utol telefonon. Nagyon meglepődött, a telefonbeszélgetésünkből ez számomra nyilvánvaló volt. Elmondtam, hogy milyen tárgyalások folytak eddig, nagyjából mi az elképzelésem a minisztériumról, természetesen neki és a csapatnak kellene ezt kitalálnia. A VPN-ben ezek az emberek támogatják, és a Polgári Fórum is. A többi minisztériummal sem foglalkoztunk többet a kormányátalakítási tárgyalásoknál, mint ezzel a minisztériummal. Tehát azt nem merném állítani, hogy ez nem volt jól előkészítve a Polgári Fórumnál és a VPN-nél. Ahol nem volt jól előkészítve, azok a kommunisták voltak. No, most a Popély. Popély időt kért, hogy gondolkozzon ezen. Mondhatnám azt is, hogy picit húzta az időt, nem volt magában biztos. 24 vagy 36 óra telt el, és sürgetett az idő. Popély el volt fogadva. Ez a név ment, ez a név futott, azt hiszem, hogy 48 órán túl már tovább nem lehetett várni, és Gyula visszamondta. Akkor összeültünk az FMK-ban, hogy hát valakit be kell tenni helyette. És akkor megegyeztünk abban, hogy felhívom Durayt. Budapesten értem utol Durayt, Törzsök Erika lakásán. Elmondtam Miklósnak, hogy nagyon kevés az idő, elmondtam, hogy mi van előkészítve, ha jól emlékszem ez 8-án volt. A lényeg az, hogy 8-án jelent meg itt ebben a lakásban Duray Miklós, mert találkozni akart velem, megegyeztünk, hogy idejön Pestről. Elmondtam neki, hogy másnap Prágába kell menni, Kusý és Čarnogurský lesz még kormánytag, és arra is emlékszem, megint egy emberi dimenzió, hogy nem is volt öltönye. Hajói tudom, ott vett Prágában magának öltönyt. Miklós elfogadta a jelölést és én hívtam Pithartot. Ő ezt akceptálta, mert hitelünk volt nála, tehát hogyha Popélyt, Durayt vagy mondunk egy Kovács Pistit, azt is elfogadták volna. A kormány kinevezésekor Duray is ott volt öltönyben, ez tény. Pithart megerősített engem abban, hogy Duray neve is szerepel az előterjesztettek között. Szó sem volt arról, mint általában megjelenik a tanulmányokban, legutóbb Duray Miklós könyvében, ebben a vastag zöld könyvben, hogy az ő személye lett volna az akadály. Itt strukturális gond volt. Őalfa utasította vissza, amit jóval később tudtam meg, mert természetesen beszéltem Pitharttal telefonon. Pithart annyit mondott, hogy az első válasza az volt Čalfának, hogy miért épp egy magyar, hogy ez kényes lehet, ez puskaporos hordó, ha egy minisztérium élén magyar lenne. Valójában Čalfa és a kommunisták fejébe nem fért be, hogy egyáltalán a nemzetiségi kérdés ilyen magas szintre legyen emelve. Szövetségi szint-651

SZIGETI LÁSZLÓ