Popély Árpád - Simon Attila (szerk.): A rendszerváltás és a csehszlovákiai magyarok (1989-1992) - Elbeszélt történelem 1. (Somorja, 2009)

Szigeti László

borokban inkább a magyarországi kapcsolataimat bővítettem. Ilyen táborban ismerkedtem meg Szegedy-Maszák Mihállyal, Kosa Lacival, Kiss Gy. Csabával, sorolhatnám a neveket.- Ezek a nyári táborok fontos szerepet töltöttek be annak a nemzedéknek a szocializációjában, amely aztán 89 után színre lépett. Ám oda elsősorban a magyarországi népnemzeti irányzat képviselői jöttek. A másik felével ennek a világnak hol lehetett találkozni 89 előtt?- Pesten lehetett találkozni. Jómagam találkozgattam is. Arra emlékszem, hogy Grendellel megfordultunk néha Szegedy-Maszákék villájában, előadásokon. Én kapcsolatban voltam Simonffy Andrásékkal, Keszeli Ferivel mentem hozzájuk néha, képzőművészekkel voltam kapcsolatban, akikről utóbb derült ki, hogy ki mit csinál és hogyan áll ellent, de én nem jártam oda tanfolyamokra, mint Karcsiék s mint utóbb kiderült, Öllös, Nóra, tehát ők hárman. Ez majdnem családi vállalkozásba ment, ez a dolog. Szerdahelyen volt egy erős csoport, ami vonzotta az embereket, egy csomó író idejött. A Csallóköz című hetilapban beindítottunk egy kulturális rovatot, hetente volt teljes kulturális oldal és nagyon sok mindenkit közöltünk. Tehát a Bereck - Tóth - Mészáros - Szigeti négyesfogat nemcsak az újságon belül, de nagyon sok ilyen társadalmi rendezvényen részt vett. És be is indítottunk ilyen rendezvényeket. Szimpóziumokat szerveztünk itt Dunaszerdahelyen, ahová, ha nagyon nehezen is, de át tudtunk hívni magyar vendégeket. Valójában azonban nekem intenzívebb kapcsolataim voltak a prágai szellemi élettel, ahová én nagyos sokat jártam, Hrabal után és mások után is. A magyarországi kapcsolataim igazából 89 után erősödtek föl.- 1989. november 18-án volt a vágsellyei találkozó, s amit eddig elmondtál, abból kikövetkeztethető, hogy meghívnak téged arra a nagyobb, szélesebb körű születésnapra, amit Tóth Lajos rendezett. De téged meghívtak arra a szőkébb körű megbeszélésre is, amely Tóth Karcsi lakásán zajlott s ahol megalakítottátok a Független Magyar Kezdeményezést. Valamiféle kapcsolatod tehát biztos volt ezzel a fajta ellenzékiséggel.- Persze kapcsolatban álltam velük. Én eléggé vitális alkat voltam. Sokak vagy néhányak szerint meg, Szilvássy szokta mondani, hogy a szókimondásom néha túlmegy az elfogadható normán. De ő a főnököm volt a kulturális rovatban. Az, hogy arra a szűkebb körű találkozóra meghívást kaptam, valószínűleg azért történhetett, mert én kulturális rovatokban dolgoztam. A nyelv az rendkívüli jelentős kommunikációs tényező. És a kulturális rovatok, amelyekben dolgoztam, tulajdonképpen az ellenállásom mezei voltak. És ott, nem túlzás, ha azt mondom, egy bizonyos rangra tettem szert, meg elismerésre. És én ott voltam a korábbi vágsellyei találkozókon is. Nem ez volt az első sellyei találkozó, a vágsellyei klubba eljártunk és ott mindenki mondta a véleményét. Emlékszem ott volt Nagy László, más előadások is voltak korábban. Persze, hogy erre is meghívtak. S azon a találkozón nem tudom, ki szólt nekem, én úgy emlékszem, hogy a Grendel, gyere, megyünk a Karcsiék lakására. Nyilván megbeszélték, ők mint Madáchosok, hogy kiknek szólnak. És arra emlékszem - mivel van egy sajátos, egyedi számmisztikám -, mikor a tárgyalások közepette egyszer csak körbenéz-643

SZIGETI LÁSZLÓ