Popély Árpád - Simon Attila (szerk.): A rendszerváltás és a csehszlovákiai magyarok (1989-1992) - Elbeszélt történelem 1. (Somorja, 2009)

Szigeti László

SZIGETI LÁSZLÓ

1949. május 26., Dunaszerdahely. író, szerkesztő, könyvkiadó. Pozsonyban vendéglátóipari szakiskolát végzett (1967), a komáromi magyar gimnáziumban levelező tagozaton érettségizett (1972). Az 1970-es években a Csallóköz és az Új Szó munkatársa, 1983-tól a Nő szerkesztője. A rendszerváltás idején a Független Magyar Kezdeményezés egyik alapítója és alelnöke, valamint a Nyilvánosság az Erőszak Ellen mozgalom Koordinációs Bizottságának a tagja. 1992-ben megalapította és igazgatóként azóta is vezeti a pozsonyi Kalligram Könyvkiadót.- Laci, légy szíves, mondjál valamit magadról, hol, mikor születtél, mennyire játszott a családi háttér abban szerepet, hogy oda jutottál ahová?- 1949-ben születtem Dunaszerdahelyen. Az idén voltam 60 éves. A család nyilván nagy szerepet játszott a gondolkodásomban, hiszen szétszerelte őket a második világháború. Anyám és apám részéről a család fele Magyarországra, másik fele Csehországba lett kitelepítve. Anyai ágon, a Sándorék révén a családfa azt mutatja, hogy közel 300 éve dunaszerdahelyi lakosok vagyunk. Apám a 30- as években került Dunaszerdahelyre, a DAC szerződtette, nagyon kemény hátvéd volt és jött ide profi focistának. Itt került szerelembe anyámmal és ebből születtem. A kilenc gyerek közül én vagyok a nyolcadik. Az, hogy bizonyos történelmi események milyen mértékig voltak tabutémák a családon vagy a rokonságon belül, csak utólag derülnek ki. Az biztos, hogy a Beneš-dekrétumok hatása a családra nyilvánvaló, hiszen anyámnak három nővére is Magyarországra került. S emlékszem egy találkozóra - valamikor a 60-as évek elején lehetett, 56 után -, még gyerek voltam, amikor Dorogról pár napra hazajött Éti néni, anyám nővére és rengeteget sírtak, azt tudom.

SZIGETI LÁSZLÓ