Popély Árpád - Simon Attila (szerk.): A rendszerváltás és a csehszlovákiai magyarok (1989-1992) - Elbeszélt történelem 1. (Somorja, 2009)
Szabó Rezső
SZABÓ REZSŐ 636 radhassunk embernek, megmaradhassunk magyarnak. Az alkotmány módosítás lehetővé tette a pártok szervezését, a gyülekezési és a polgári társulásokról szóló törvény biztosította a lehetőségeket a demokratikus rendszer kibontakozásához.- Ezek nagyon fontos törvények voltak, hiszen éppen azt a zavaros helyzetet szüntették meg, amelyet a kommunista párt és a Nemzeti Front összemosódása idézett elő. Ugye?-Az alkotmánymódosítás, Václav Havel köztársasági elnökké választása, és ez a két törvény akadályozta meg a visszarendeződés lehetőségét. Akkor, gyakorlatilag még hat hónapig, a választásokig, minden nagyon labilis volt. De ezek a törvények már lehetetlenné tették azt, hogy valakit felelősségre vonjanak azért, hogy kulcsokat csörgetett. Ez a két törvény gyakorlatilag már lehetetlenné tette az egypártrendszer visszaállítását. Egy további törvény kimondta, hogy a parlamentekben és a nemzeti bizottságokban megüresedett helyekre képviselőket csak a Polgári Fórum és a Nyilvánosság az Erőszak Ellen politikai mozgalmak javasolhatnak. Ezekből a döntő fontosságú változásokból indult ki a Csemadok, ez tette szükségessé a szenei gyűlés összehívását. (...) A bevezetőmben arról beszéltem, hogy szerintem rövid időn belül nagyon sok párt fogja bejegyeztetni magát. Ha mi nemzeti alapon kezdenénk pártot szervezni, akkor fennállhat az irredentizmus vádja. Ha meg rétegalapon, akkor számolnunk kell, azzal hogy a parasztság, az iparosok a munkáltatók, a munkavállalók stb. érdekei mások. Ha ideológiák mentén, akkor megint számolnunk kell az egyházakkal, a különböző ideológiákkal. A rétegaiapon a legfontosabbnak a parasztságot tartom. A jegyzeteim alapján elsőként Varga Sándor szólt, akit a Csemadok KB kormánytagnak javasolt, s ekkor már talán miniszterelnök helyettes volt. Nem vagyok a nemzeti alap mellett. Kisebbségi egységpárt kell, de nem nacionalista alapon. Azt hiszem, ez is a Varga Sándor még. Szőke: Kemény vertikális struktúrákra van szükség úgy, hogy nem ad helyet köztes szervezeteknek. A köztes struktúrák és korporációk csak arra valók, hogy a tagságukat a pártok mellé sorakoztassák a választásokon. Neszméri: Szlovákiában kereszténydemokrata, agrár, liberális és kommunista párttal lehet számolni. Kolár: racionális, és nem a nemzeti alapon szerveződő párt mellett vagyok. A regionális átrendeződés, a vegyes családok stb. miatt. Dobos: Név és program. A név legyen vonzó és egyértelmű. A programban szerintem a gazdasági és a szociális célok megfogalmazása az elsődleges. Irányzatok: ökumenikus vonal keresztény alapon, polgári demokrata vonal, FMK, a falusi és a városi lakosság, a parasztság és a munkások eltérő igényei. A kultúra, a könyv- és lapkiadás, az iskolahálózat. Létezhet-e olyan párt, amelyik mindezt fel tudja vállalni? Pótolhatja-e párt a Csemadokot? Elképzelhető-e az új rendszerben egy nyolcvan ezres tömegpárt? Bauer Győző: A Csemadok maradjon meg és tőle függetlenül legyen egy kisebbségi, magyar-német-ukrán-cigány-lengyel párt. Tehát a Csemadok eddigi célját és munkaformáit megtartva alakuljon át polgári társulássá. Kvarda: A Csemadok alakuljon át párttá. Hatalmas tagságával biztos győztes. Görföl: csatlakozik az előtte szólóhoz. Dobos: A Csemadok maradjon meg Csemadoknak, kidomborítva társadalmi szerepvállalását. Ezt fogalmazzuk meg a Csemadok programjaként. Gyimesi: Ha nem leszünk párt, lecsökkenik a Csemadok szerepe, és tagjai nagy
