Popély Árpád - Simon Attila (szerk.): A rendszerváltás és a csehszlovákiai magyarok (1989-1992) - Elbeszélt történelem 1. (Somorja, 2009)
Szabó Rezső
- Miért a szövetségi kormánynak írták ezt a levelet? Hiszen volt szlovák kormány is, ugye?- Volt szlovák kormány is, de még ebben az időben is a szövetségi kormány, hisz az alkotmánytörvény, amelyet 1968-ban a parlament elfogadott, maximális jogokat biztosított Szlovákiának, de mégis a szövetségi kormány volt az, amely a hatalmat a valóságban Szlovákiában is gyakorolta. Egyrészt. Másrészt, az egész megújulási folyamat Prágából indult el, itt csak csatlakoztunk hozzá. És úgy voltunk vele, hogy itt, Pozsonyban ekkor már megvolt a biztos helye a miniszterelnök-helyettesnek, Varga Sándor személyében. Tudtuk már, hogy a parlamentben lesz egy alelnök Zászlós Gábor személyében. Tehát, hogy úgy mondjam, itt, Szlovákiában, a hatalmon belül éreztük magunkat, s úgy voltunk vele, hogy itt természetesen sor kerül majd mindezekre, amelyeket a prágai kormány felé kérésként, javaslatként, követelésként felvázoltunk. S úgy gondoltuk, ha ott ez pozitív visszhangra talál, jobban megkönnyíti itt Szlovákiában ennek a folyamatnak a szlovákiai elindítását. Ez volt az oka, de egy későbbi időpontban a szlovák kormány elnökének is írtunk levelet, hisz majd eljutunk oda.- A Csemadok elnöksége 1990. január 5-6-án Szencen ülésezett, ahol azt a kérdést vitatták meg, hogy a Csemadok maradjon-e meg társadalmi civil szervezetnek vagy váljon-e párttá.-Azt. hiszem, hogy érdekes a jelenléti ív. Jelen voltak: Bárdos Gábor, Bauer Győző, Dobos László, Duray Miklós, Görföl Jenő, Gyimesi György, Kolár Péter, Kvarda József, Lacza Tihamér, Merva Lóránt, Mézes Rudolf, Neszméri Sándor, Presinszky Lajos, Sidó Zoltán, Szabó Rezső, Szilvássy József, Varga Sándor, Várady Ágota, ő volt a titkárság vezetője, és ő vezette a jegyzőkönyvet. Igazoltan távol: Boda Pál, Fonod Zoltán, Gál Sándor. Meghívottak: Gyurcsík Iván, Dunajszky Géza, Gyurcsis Imre, Hornyák István. Az ülést Sidó Zoltán, a KB elnöke nyitotta meg, és vezette. Bevezetőjében javasolja, hogy az ülés a következő napirendi pontok szerint valósuljon meg: 1. A határozatok teljesítésének ellenőrzése, 2. A járási konferenciák és az országos közgyűlés lebonyolításának szervezési javaslata, 3. A Csemadok jövője, 4. Egyéb. Mivel a szenei ülésen készült, összesen négy oldalas jegyzőkönyv harmadik oldalán 6 sor „foglaja össze” azt a késő éjjeli órákig tartó, majd másnap is folytatódó vitát, ami a Csemadok sorsáról szólt: „A Csemadok jövőbeni feladataival kapcsolatban a vitában Gyurcsík Iván, Varga Sándor, Szilvássy József, Bárdos Gábor, Duray Miklós, Bauer Győző, Kvarda József, Görföl Jenő, Dobos László, Sidó Zoltán, Gyimesi György, Szabó Rezső, Neszméri Sándor fejtették ki a véleményüket. Az elnökség döntő többsége amellett foglalt állást, hogy a Csemadok érdekvédelmi, kulturális, társadalmi szervezet legyen a jövőben is.”- Más okmány nincs a szenei ülésről?- Nincs. Ennyit tartalmaz a jegyzőkönyv a Csemadok elnökségének arról az üléséről, amelyen szervezet az 1949-es évi megalakulása óta az elnökség először dönthetett szabadon arról, hogy a Csemadoknak hol a helye, mi a szerepe és mik a feladatai, mivel és hogyan szolgálhatja a legjobban a szlovákiai magyarság érdekeit, megmaradását. Eddig a szervezet, csak a kommunista párt által 633 SZABÓ REZSŐ
