Popély Árpád - Simon Attila (szerk.): A rendszerváltás és a csehszlovákiai magyarok (1989-1992) - Elbeszélt történelem 1. (Somorja, 2009)
Szabó Rezső
SZABÓ REZSŐ 632 gye közzé mindkét állam annak érdekében, hogy a közösen átélt történelem torzulások nélkül kerüljön mindkét ország népének köztudatába.’’ Ez az azonos szöveggel és azonos időben azért került ebbe a megfogalmazásba, mert valamikor megjelent Zvara történésznek egy könyve a magyar nemzetiségek kérdésről, de csak magyarul. Ebben a kitelepítést, a reszlovakizációt, a deportálást is nyilvánosságra hozta a Zvara, mondhatnám, hogy szinte elítélőleg. De csak magyarul jelent meg a könyv. Mi szorgalmaztuk, hogy jelenjen meg ez szlovákul is, hogy a vegyes lakosságú területeken élő szlovákok is ismerkedjenek meg a történelem ezzel a részével. Másfél évet késett a könyv megjelentetése, de nem azonos a két könyv. A szlovákban ezek a részek majdnem, hogy kimaradtak, és fölerősítették azokat a részeket, amelyek a magyarság „bűnösségét” tárgyalják. Mintegy bevezetőként ahhoz, hogy természetes, hogy ezek után Szlovákia, illetve Csehszlovákia ilyen és ilyen lépésekhez folyamodott. Ezért hangsúlyozzuk, hogy azonos időben és azonos szöveggel. A 3. pont így hangzik: „A bizottság munkájának eredményei alapján javasoljuk a nemzeti kisebbségeket hátrányosan megkülönböztető jogszabályok hatályon kívül helyezését, a kassai kormányprogram 8. pontjának kollektív bűnösség elvét tartalmazó részének erkölcsi elítélését.” Nem mondjuk ki ebben a pontban sem Trianont, sem a beneši dekrétumokat, de a hátrányosan megkülönböztető jogszabályok hatályon kívül helyezése mögött ez van. De ebben az időben még sem nálunk, sem Magyarországon ez a fogalom, hogy Trianon, és ez a fogalom, hogy beneši dekrétumok, nem forogtak közkézen és közszájon, tehát nem neveztük nevén a gyereket, bár a lényeget érintően a kérdést felvetettük. 4. pont: „A vegyes bizottság javaslata alapján módosítsák a közös történelem oktatását, dolgozzák át a történelem tankönyveket úgy, hogy a nemzetek közti bizalom, és kölcsönös közeledést szolgálják. A javasolt intézkedések megtétele véleményünk szerint nagymértékben hozzájárulna a történelem folyamán kialakult tudati ferdülések, előítéletek fokozatos felszámolásához. Annak érdekében, hogy ne ismétlődhessenek meg mindazok a hibák, bűnök, amelyek eddigi közös történelmünkbe előfordultak, szükségesnek tartjuk, hogy a rólunk-nélkülünk elvet egyszer és mindenkorra kiiktassuk Csehszlovákia nemzetei és nemzeti kisebbségei közötti kapcsolatból. Tagságunk körében visszatetszést keltett, hogy a Polgári Fórum 1989. december 6-án elhangzott, a szövetségi kormány összetételére tett javaslata ellenére, amelyben a nemzeti kisebbségek kérdésével foglalkozó szövetségi minisztérium létrehozása is szerepelt, a szövetségi kormányban ez a szerv nem jött létre. Véleményünk szerint a szövetségi kormány programnyilatkozata a nemzeti kisebbségekkel kapcsolatban hiányos, nem ad megfelelő biztosítékot a jogok szabályozására és érvényesítésére. Ezért javasoljuk, hogy vizsgálják felül a programnyilatkozatban a nemzeti kisebbségekkel kapcsolatban közzétett álláspontjukat a nemzeti kisebbségek igényeinek figyelembe vételével. Véleményünk szerint e kérdés megfelelő kezelésének a Polgári Fórum eredeti javaslatával összhangban elengedhetetlen feltétele egy felelős, a nemzeti kisebbségekkel és etnikai csoportok helyzetével foglalkozó szövetségi minisztérium létrehozása." A Csemadok KB elnöksége nevében tisztelettel, írtam alá ezt a levelet, amely, bár bizonyos naivitásról tanúskodik. Ugyanis mindezek, amiket ott felvetünk, például a történelem, közös történelmi könyv és így tovább, naivság volt akkor úgy képzelni, hogy ezt egy kormánynyilatkozattal hetek vagy hónapok alatt meg lehet oldani. Viszont tartalmában én mindmáig a megfogalmazott célokat ma is támogatnám, és ma is helyesnek tartom.
