Popély Árpád - Simon Attila (szerk.): A rendszerváltás és a csehszlovákiai magyarok (1989-1992) - Elbeszélt történelem 1. (Somorja, 2009)

Sidó Zoltán

Václav Havel Komáromban (Fotó: Berta András)

politikai ellenféllé vált. Dolník Erzsi az Együttélés Politikai Mozgalom országos vezetőségének lett a tagja, Zoller Mihály - azt hiszem - alelnöke volt az FMK- nak, Csáky Pál pedig az MKDM elnökségi tagja lett. Az egykori kötődések és egy erős kapcsolat így szakadt darabokra. No most, képzeljük el, hogy a Csemadokban, ott aztán volt még több is, mert maradt az FMK kontra Együttélés vagy fordítva, akkor bár nagyon kevesen, de egypáran ezt nem tudták megemészteni, az idősebb korosztály elsősorban. Még akkor is, ha ez nem kimondottan a kommunista eszméktől vezérelve történt, úgyhogy most azokat nem is sorolom, a Sziegl Feriket, a Balázs Bélákat meg a többieket.- Kemény baloldal.- És nemcsak hogy baloldal, kommunista baloldal, mert nem szocdem irányzat volt ez. Ezek is ott voltak, s aztán volt egy réteg, amelyik egyszerűen nem akart hallani se a politikáról, mert ez a torzsalkodás meg ez a veszekedés valahogy távol állt tőlük, mert olyasmi azelőtt a Csemadok keretén belül nem fordult elő. Volt egyfajta nemzedéki kötődésű meg jó kemény osztályharcos, meg hát egy más nívójú társaság, de azt úgy finoman el tudták intézni, nyílt összetűzésekre alig került sor. Itt viszont nagyon kemény harc folyt, még alapszervezeti szinten is. Volt egy elképzelés, hogy a Csemadok válik politikai mozgalommá. Itt nyíltan,

SIDÓ ZOLTÁN