Popély Árpád - Simon Attila (szerk.): A rendszerváltás és a csehszlovákiai magyarok (1989-1992) - Elbeszélt történelem 1. (Somorja, 2009)
Sidó Zoltán
a vezetését. És mondom, és most miró'l van szó? Mit akar? Hát semmit nem akart. Csak jött.- Akarta, hogy tudjál róla.-Aztán láttam, hogy ott van. Jó, kész. Aztán jó sokáig nem jött. Úgyhogy a politika azért mégis csak érvényesült. (...) Furcsa dolgok voltak. No most, volt egy előnyöm: az, hogy parlamenti képviselő voltam.- Milyen volt a munka a Szövetségi Gyűlésben?- Nagyon formális volt. Amikor készült a 84-85-ös iskolatörvény, én úgy képzeltem, hogy ehhez én fölkészülök és föl fogok szólalni. Hát az nem úgy zajlott. A parlament elnöksége meghatározta, hogy melyik bizottságból hangzik el felszólalás. A bizottság elnöke a mi elnökünk, Češka akadémikus volt, a Károly Egyetem rektora. S mondom neki, hogy én fölszólalok. Azt mondja, hogy várj, még nem kaptuk meg a leosztást. S most képzeld el, hogy megjött, hogy honnan...- A pártból?- Nem. Hogy aztán honnan kapta a parlament elnöksége, azt nem tudhatom, de ő a parlament elnökségének a tagja volt, Alkotmányjogi Bizottság következő ülésén elmondta, hogy egy fölszólalás lesz. Még föl sem tette úgy a kérdést, hogy ki az, aki- Hozzá akar szólni.- Igen. De én már előtte beszéltem vele, és akkor azt mondta, hogy Sidó Zoltán. Hát ez a föllépésem nem sikerült jól.- Miért?- Mert én nem tudtam azt, hogy a parlament, például az Alkotmányjogi Bizottság titkársága majd kidolgoz nekem egy fölszólalást, pontosan tizenöt percnyit, s azt kellene ott elénekelnem. Ahogy megtudtam, hogy az Alkotmányjogi Bizottság tagjaként felszólalok vagy felszólalhatok - gondold el -, hát én hozzáfogtam és áttanulmányoztam az eddigi oktatási törvényt. Ja, véletlenül bekerültem az új oktatási törvény előkészítői csoportjába. Különben azt komolyan vették. Szakembereket hívtak. A két minisztérium, ugye tudni kell, szövetségi szinten nem létezett oktatási minisztérium, a nemzeti kormányokban volt, tehát a cseh és a szlovák. Onnan jöttek, véleményt mondtak. Én ezt áttanulmányoztam, és hát kialakítottam egy véleményt. Hogy életízűbb legyen, én meglátogattam egy-két nagyobb iskolát Pozsonyban, Érsekújvárban és Nyitrán. Gimnáziumot, szakközépiskolát, szakmunkásképzőt. S én ott az igazgatóval elbeszélgettem és kérdeztem, hogy ennek a törvénytervezetnek a tükrében hogy látja ezt, azt, amazt. Főleg akkor: a drog, az alkoholizmus akkor kezdett beáramlani az iskolákba, az idősebb korosztály, a harmadikosok, negyedikesek az elsősökkel végezték azt, amit a katonaságon az öreg katonák a kopaszokkal. Azért én általánosítottam, és hát persze a nemzetiségi vo-595 SIDÓ ZOLTÁN