Popély Árpád - Simon Attila (szerk.): A rendszerváltás és a csehszlovákiai magyarok (1989-1992) - Elbeszélt történelem 1. (Somorja, 2009)
Sidó Zoltán
-(...) 1949 márciusától, amikor a Csemadok megalakult, más nem lévén, a Csemadokba tömörültek azok is, akik további nagyon kemény osztályharcot vívtak, és egyfajta pártfeladatot láttak a Csemadok tevékenységében, és azok, akik ezzel az állásponttal szemben álltak és inkább a nemzeti megmaradást szerették volna szolgálni. Más nem lévén, ők a Csemadokba tömörültek. (...) A 80-as években - már 77-től tulajdonképpen - rendszeresen megszervezték a nyári művelődési táborokat. Itt, Orsújfalun, vagy a somodi fürdőben a kassaiak. No most, ezekben a nyári művelődési táborokban a meghirdetett programokon kívül óhatatlanul egy egész sor egyéb előadás, beszélgetés is elhangzott, ezzel kiváltva az ifjúság érdeklődését, továbbá az elhárítás érdeklődését is. Rendszeresen látogatták, többek között Danáé őrnagy. Rendszeres látogatója volt az őrsújfalusi, a somodi, a kurinci táboroknak és egyéb művelődési táboroknak. (...) 80-ra, vagyis a 80-as évek elejére azért már a máshogyan gondolkodók, sőt, a másként gondolkodók másként gondolkodói is bejutottak - főleg helyi szinten - a Csemadok vezetőségébe, járási szinten is. Országos szinten kevésbé, ott nagy rostán kellett átmenni, hogy valakit jóváhagyjon a szerv, hogy aztán abból még valaki bejusson. De az akkori fiatalok, a 80-as években, istenem, hát fiatalok voltunk akkor, már említettem a neveket, Máté László, Szilvássy József, Csicsay Alajos, jómagam, Varga László és még egypáran, számunkra mindaz idegenül csengett, amit akkor elmondtak vagy amit leírtak. (...)- Tehát akkor tulajdonképpen egy természetes fejlődés vagy átalakulás indult be a Csemadokban azáltal, hogy nagyon sok helyütt a fiatalok, de most nem a huszonéves fiatalok, hanem inkább a harminc éves fiatalok kerültek be a Csemadok vezető tisztségeibe.- Igen.- És egy ilyen, hát most nem akarom azt a nagy szót használni, hogy ellenállás, de egy ilyen spontán, hát mégiscsak talán ellenállás alakult ki a hatalommal szemben?-így van. No most hadd mondjak erre egy konkrét példát, és most akkor ugorjunk 1984-re. 77-ben a hatalomnak nem sikerült miniszteri rendelettel megszüntetni a teljes anyanyelvű oktatást. Ugyan azt elérték, hogy a nyitrai karon a minimumra csökkentették a leendő magyar pedagógusok létszámát, sőt, felső tagozatosoknál már alig-alig akadt aprobáció, tehát tantárgypárosítás, amit magyar nyelven lehetett tanulni. (...) 1984-ben új közoktatási törvényt hagyott jóvá a prágai parlament. Én 82-től tagja voltam a Nemzetek Kamarája Alkotmánybizottságának és a Mentelmi Bizottságnak. Itt egyetlen egy paragrafusban sem találtam olyasmit, ami ellen fel kellett volna lépnem. Csakhogy szövetségi szinten nem léteztek oktatási minisztériumok. Létezett a cseh, illetve a szlovák kormány oktatási minisztériuma. Szövetségi szinten ez a minisztérium nem létezett. Ez egy kerettörvény volt és ezt kellett volna aprópénzre váltania a cseh, illetve a szlovák parlamentnek. 84 tavaszán céklavörös fejjel berontott hozzám Vajányi László, a Csemadok Központi Bizottságának a tagja. Laci bátyám abban az időben a Buzitai Földműves Szövetkezet elnöke volt. Egy nagyon jó fejű parasztember. Ő a szlovák parlament képviselője volt. S berontott, nem bejött, be-587 SiDÓ ZOLTÁN