Popély Árpád - Simon Attila (szerk.): A rendszerváltás és a csehszlovákiai magyarok (1989-1992) - Elbeszélt történelem 1. (Somorja, 2009)

Sidó Zoltán

SIDÓ ZOLTÁN

1939. április 11., Komárom. Tanár, politikus, kultúraszervező. Az érsekújvári magyar gimnáziumban érettségizett (1957), a nyitrai Pedagógiai intézetben magyar-szlovák-képzőművészeti nevelés szakon tanári oklevelet szerzett (1963), majd Udvardon és az érsekújvári közgazdasági középiskolában tanított. 1981-1991 között a Csemadok KB (OV) elnöke, 1991-1993-ban főtitkára, 1994-2007 között a komáromi Városi Egyetem igazgatója volt. 1982-1990 között prágai parlamenti képviselő volt.- Honnan származol, hol születtél, milyen családban?-Apám, Sidó József, pozsonyi származású, Hanza alkalmazott volt, és amikor a Hanza megvásárolta Komáromban a Spitzer-nyomdát, ő lett ennek a nyomdának az igazgatója. Anyám, Kvasznovszky Mária, Szentistvánpusztán született Kürt mellett. A pozsonyi Orsolyáknál tanítói oklevelet szerzett, s mint tanítónő ismerkedett meg apámmal Kürtön, aki előadásokat tartott az akkori szövetkezeti mozgalmakról. Ez 1937-ben, 38-ban volt. 38-ban összeházasodtak, úgyhogy aztán én is és húgom, Ági itt születtünk Komáromban.- Az édesanyád milyen családból származott?-Anyám apja, Kvasznovszky Károly, uradalmi gépész volt. Tíz gyereke született, s ebből anyám volt a legidősebb, öccse Prágában érettségizett a kereskedelmi akadémián.- Nem ment rosszul a családnak...- Nem. Hiszen, ha jól tudom, de nem vagyok benne biztos, mint uradalmi gépészmester, vagy főgépész, a tíz gyerek mellett, akik mind szakmát kaptak, 36

SIDÓ ZOLTÁN