Popély Árpád - Simon Attila (szerk.): A rendszerváltás és a csehszlovákiai magyarok (1989-1992) - Elbeszélt történelem 1. (Somorja, 2009)
Sándor Eleonóra
voltak még akkor kialakult pártstruktúrák, nem volt mód az emberekről referenciákat kérni. Tehát tényleg csak a közelebbi, vagy távolabbi ismeretségi kör került bizonyos értelemben szóba, mert ez bizalmi kérdés volt akkor. Még így is becsúsztak hibák. Úgyhogy azt mondom, formális szempontból az akkor engem támadóknak igazuk lehetett, és normális politikai helyzetben ilyen nem következhetett volna be, de akkor az nem egy olyan helyzet volt, akkor nem lehetett olyan mechanizmusokban gondolkodni, mint ahogy ma gondolkodnak a pártok vagy a választók.- Ha már a kooptálásoknál tartunk, akkor azt kérdezném meg, hogy végül is ki volt az, aki döntött, tehát ki mondta azt, hogy ki megy a parlamentbe és melyik parlamentbe?- Nem tudom, ez akkor közös döntés volt az FMK és a VPN között. Én arra emlékszem, hogy engem teljesen váratlanul telefonon késő éjszaka a Jano Langoš hívott fel azzal, hogy mit tudom én, négy nap múlva repülőgépre kell ülnöm, és el kell mennem Prágába. És amennyire én emlékszem, nem is sokat gondolkodtam azon, hogy vállaljam-e, de hogy pontosan ki hozta ezt a döntést, azt nem tudom. Nyilván a két mozgalomnak a közös döntése volt, de hogy személyesen kik álltak mögötte, azt nem tudom.- Próbáld meg visszaemlékezni arra az időszakra, ami november 18-tól egészen január 30-ig terjedt, amikor is felültél arra a repülőgépre és elmentél Prágába. Mit csináltál ezalatt az idő alatt az FMK-ban? Milyen funkciód volt, mivel foglalkoztál?- Nem is olyan könnyű erre válaszolni, mert akkor még Galántán dolgoztam, tehát a legtöbbször munkaidő után jártam fel Pozsonyba a tüntetésekre. Ami úgy megragadt az emlékezetemben, az FMK elvi nyilatkozatának a megfogalmazása. Ez, ha jól emlékszem, Dunaszerdahelyen készült a Szigeti Laciéknak a lakásán.- November 24-én.- 24-én, akkor jelent meg. Akkor tettük közzé.- Csak ez a dátum van itt.-Azt akkor írtuk a Szigeti Laciéknál Dunaszerdahelyen. Amit ennek az időszaknak a kapcsán talán még megemlítenék, hogy az első nagyobb tüntetéseket, akkor még a Hviezdoslav téren indultak, már próbálták valamennyire szervezni. Tehát amikor megkérték az FMK-t is, hogy legyen ott valamilyen szónok, valaki azt mondta, hogy legyen a Grendel Lajos, mert neki mégis ismertebb a neve a szlovákok körében is. Ilyen döntéseknek az alapján kerültek ki azok az emberek, akik később döntéshozók is lettek, és megállták a helyüket. Tehát azzal, hogy mit tudom én, az első nagyobb tüntetésen a Grendel Lajos szónokolt, mindenkiben az ő neve maradt meg, és máskor is, sok-sok napon keresztül tartottak ezek a tüntetések, és akkor is ő került a tribünre, Az egyik tárgyalásra Szigeti 557 SÁNDOR ELEONÓRA
