Popély Árpád - Simon Attila (szerk.): A rendszerváltás és a csehszlovákiai magyarok (1989-1992) - Elbeszélt történelem 1. (Somorja, 2009)

Berényi József

„Diákok, veletek vagyunk!” (Fotó: Berta András)

változások egészében is részt vesznek, de ezt már nem nekik kell egyedül végrehajtani. A VPN megalakulásával és terjeszkedésével már világossá vált, hogy nem vagyunk magunk, bátrabbak is lehetünk, többet is akarhatunk, nemcsak mi nézünk szembe a hatalommal. A magyar diákok nevében tárgyaltunk, a Csemadokkal, ahol Lukács elvtárs segítségéről biztosított minket, felemlegette a Vita(min) kiadásánál kifejtett támogatását is. Voltunk a Madáchban is, ott beszéltünk Öllös Lászlóval, Tóth Károllyal, Grendel Lajossal, Szigeti Lászlóval mindegyiküket már ismertük korábbról. Mondták, hogy ők az FMK meg a Jogvédő Bizottság, és együttműködnek a VPN-nel. Áthívták Dobos Lászlót is, aki megkérdezte, hogy mi a helyzet az egyetemen. Mondtuk, hogy az egyetemen nincsen probléma, de ha a vidék és a munkások nem fognak csatlakozni, akkor feltehetően el fogunk bukni, úgyhogy mindenkinek csatlakoznia kellene. Ebben segítségre lenne szükség. Dobos László mondta, hogy ő is úgy látja, hogy ha nem fog csatlakozni senki, akkor elbukunk. Elég szkeptikus volt, feltehetően 1968- as tapasztalatai miatt. Akkoriban Vörös Péter elkezdte szervezni a magyar tanszéken a vezetés kicserélését. Somogyi Szilárd bejátszotta magát a koordinációs tanácsba.- Az egyetemibe?- Nem, az egész szlovákiai főiskolások koordinációs tanácsába. Nem osztottuk el konkrétan a feladatokat, de a Diákszövetség nagy részét aztán, Szép Attila, Pál Tibi, Litomericzky Nandi és én szerveztük, a magyar tanszéket pedig Vörös

BERÉNYI JÓZSEF