Popély Árpád - Simon Attila (szerk.): A rendszerváltás és a csehszlovákiai magyarok (1989-1992) - Elbeszélt történelem 1. (Somorja, 2009)

Püspöki Nagy Péter

párt szerepet. Viszont egy dolgot azért látni kellett, s azt előre látni lehetett, hogy a szlovákiai viszonyok gyökeresen eltérnek a magyar viszonyoktól. Ezt Magyarországon hosszú ideig nem értették, hogy a szlovákiai polgárnál a vallási szempontú politikai háttér még ma is jelentős szerepet játszik. Nem abban az aktív keresztényi értelemben, tehát nem a templomba járás és a gyakorló vallásosság szintjén, hanem mint társadalmi motiváció. És ez a magyar kisebbségnél is egy erősen ható tényező volt. A kereszténydemokrácia tulajdonképpen a magyar kisebbség tömegpártja, eltérően a Magyarországon levőtől. (...) Pozsonyban néhányan összeültek, ahova aztán meghívták Janicsot. Aztán, egy pillanat, most hadd gondolkozzam a nevén, Zilizi Tihamér nevezetű mérnök és még többen így szerveződtek. Čarnogurskýék kezdték szervezni a szlovák kereszténydemokráciát, tehát ez egy objektív lökést adott a magyar kereszténydemokrácia szervezésének is, mert ők azért elég nagy vehemenciával tudták csinálni. Hát akkor alig volt Szlovákiában hely, ahol ne lett volna egyfajta szlovák kereszténydemokrata szerveződmény. Nagyobb, kisebb, valamilyen akadt mindig. Tehát ez hozta létre a magyar kereszténydemokrácia mozgását. Az első igazi politikai szerveződmény a magyar kisebbségnél a polgári párt volt. A második volt a kereszténydemokrácia és a harmadik volt az Együttélés, mikor Duray kivált a polgári elemekből. Ő azt nem tudta elviselni, hogy ő első az egyenlők között, ezt az elvet ő nem tudta elfogadni. Ő vezér szellemiségű volt, és ezért kiszakadt, és létrehozta a harmadik pártot. A polgári pártnak volt egy óriási előnye és egy óriási hátránya az én meglátásom szerint. Az óriási előnye volt, hogy azt a kis evidenciát, ami a magyar kisebbségben létezett, azt tényleg ez a párt csoportosította magába, tehát volt egy gondolkodó rétege, volt egy alkalmas vezető rétege. Viszont a politikai választók felkészültsége nem volt olyan, tehát a magyar kisebbségben hiányzott az az önálló vállalkozói réteg, amelyik természetes partnere lett volna. Pontosabban volt, de nem nagy számban. Azt hiszem, hogy ma már vagy 5-8 év múlva egész más arányok alakulnának ki, mert létrejön, folyamatosan jön létre az a réteg, amelyik egy ilyen polgári pártot tekint a maga pártjának. Eleve innen is lehetett látni, hogy a szlovákiai viszonyok között a kereszténydemokrácia lehet a nagy párt, mert az egy adott réteg volt, és az egy adott tömeg volt. Ezt nem lehet elvitatni. Ezt megpróbálta az Együttélés elkendőzni, azt mondta, hogy ő a nagy párt, de soha nem mert taglistát csinálni meg szervezeteket kimutatni az arányok szerint. Tudom, hogy akkor keresztülvittem, hogy tagdíjat fizessenek a tagok. Ez át is ment a kereszténydemokrata országos gyűlésen, de ezt nagyon ellenezték az Együttélés részéről, és hát ezer csatornán keresztül tiltakoztak ellene. Még Bugárt is rávették, hogy ezt úgy nem formálisan, tehát de facto vónja vissza. Na most ennek mi volt a rációja? Annak idején, amikor én ezt végigszerveztem, nagyon vigyáztam arra, hogy ezek a helyi szervezetek formálisan is megalakuljanak. Tehát támasztottam olyan követeléseket is, hogy aki helyben ismertté vált jelentkezzenek be a polgármesternél. Ő adjon nekik egy igazolást, hogy meghívja őket a helyi gyűlésekre, rendezvényekre, tehát ne azt, hogy van valami, aztán nem beszélnek egymással. Tehát az alatt az időszak alatt én 237 szervezetet hoztam létre. Valós szervezetet, ami dokumentálva volt, elnöke volt, valamiféle szervezeti létesítménye, címe, ez egy fajta bázis volt. A számításaim szerint, ha akkor mondjuk 100 koronát mindenki befizetett volna, alapul véve azt, hogy a 600 ezer magyarból kb. 200 ezer a kereső magyar, mert a többi gyerek vagy nyugdíjas, és ha ezt úgy elosztjuk reá-527

PÜSPÖKI NAGY PETER