Popély Árpád - Simon Attila (szerk.): A rendszerváltás és a csehszlovákiai magyarok (1989-1992) - Elbeszélt történelem 1. (Somorja, 2009)

Öllös László

helye mindenféle szerszámokkal, mindig fúrt-f a rágott. Ő igazából nem érezte jól magát a mezőgazdaságban. A földjeiket elvették, nem volt sok, bekollektivizálták őket, ahogy falun élni volt szokás, volt baromfi, volt disznó, meg hát volt egy jó nagy kert, amiben mindenfélét termesztettek, ez mind a két oldalon így volt. Illetve apai nagyszüleimnél volt egy picikét más a helyzet, ott ugyanis nagyapám aránylag hamar meghalt, nagyanyám egyedül maradt, nagybátyám még 68 előtt emigrált, kiszökött, Kanadában kötött ki. Emiatt nagy gondok voltak a családban, mert ez ritkaság volt, és a titkosrendőrök örökké húzták-vonták az édesapámat. Én akkor ezt még nem értettem, csak azt láttam, hogy jönnek ilyen idegen emberek, és édesapám nagyon ideges, és úgy döntött, hogy ezt a hatalmas nagy kertet - 27 ár volt - beülteti haszonnövényekkel, és akkor ültetett 500 tőke szőlőt, 150 gyümölcsfát javarészt almát, és ezzel a terméssel próbált aztán kereskedni, ezt árulta borformában közvetlenül és a gyümölcsöt mindenféle formában. Rengeteg munka volt vele, azóta nem szeretem a kertet. Egyetemista éveim során megnősültem, a feleségem közgazdász, szintén diák volt, amikor megismerkedtünk. Az egyetem végeztével elhelyezkedtünk, dolgozni kezdtünk, van két lányunk. Meglehetősen nagy korkülönbség van köztük, ugyanis, és ez nem vicc, közbejött a forradalom, és hát a forradalom alatt nem lehetett gyereket vállalni, tehát kitolódott a gyerekvállalás a forradalom utánra. Tehát az egyik előtte született a másik meg utána. (...)- Szerdahelyen az édesapád tanár volt.-Tanár volt a gimnáziumban, az édesanyám pedig az idő tájt a mezőgazdasági szakközépiskola elődjénél helyezkedett el, az még akkor nem volt szakközépiskola, hanem mindig valamilyen „institútnak” nevezték, ott dolgozott a bérszámfejtő osztályon, vagy ilyen irodai munkát végzett. Ő ilyesmit tanult. Van egy testvérem, Erika húgom, három évvel fiatalabb nálam, együtt nőttünk fel, van egy másik, kisebb húgom, Évinek hívják, ő 18 évvel fiatalabb, mint én. Ő ilyen maradék gyerek, ugyanis a szüleim elváltak, és nem sokkal azelőtt született meg, hogy elváltak, és aztán van két féltestvérem az édesapám második feleségétől, szintén két lány.- Akkor ez egy nagy család.- Ilyen értelemben igen, csak hát elváltak. Édesapám rendkívül művelt ember volt, a maga közegében egészen kiemelkedően művelt, hatalmas nagy könyvtárral, lehetett neki vagy 2000 könyve. Folyamatosan bújta a könyveket, vásárolta, önszorgalomból nyelveket tanult, minden irányba művelődött, elsősorban humán irányba, jóllehet biológia szakosnak tekintette magát. Szépirodalmat olvasott, történelmet, emellett persze a szakján belül is képezte magát folyamatosan. A kert szeretete, a természet szeretete az valószínűleg ide köthető. Kertészkedni is mindig úgy kertészkedett, hogy szakkönyveket bújt először, és alaposan átgondolta, hogy mit is akar csinálni.- És mit kaptál tőle?- Ezt a széles látókört. A hatalmas nagy könyvtárát, én hajóztam abban a könyvtárban. Ő igazából nem írta nekem elő, hogy mit olvassak, mindig csak ajánlott vala-485

ÖLLÖS LÁSZLÓ