Popély Árpád - Simon Attila (szerk.): A rendszerváltás és a csehszlovákiai magyarok (1989-1992) - Elbeszélt történelem 1. (Somorja, 2009)
Lacza Tihamér
szempontból kezeltük a kérdést. Emlékszem egy kellemetlen epizódra is, amikor egyszer összefutottam Ollós Lászlóval, és ő nekem támadt, hogy miért akarjuk mi őket mindenáron lehetetlenné tenni, fúrni. Próbáltam neki megmagyarázni, hogy szó sincs erről, mi csak elmondtuk a véleményünket. Nem sikerült őt meggyőznöm, és hát a Laciról közismert, hogy merev volt sok kérdésben. Azt hiszem, hogy az ő merevsége is közrejátszott abban, hogy az FMK vagy később az MPP sok esetben nem tudott igazán megfelelő hangnemet megütni a többi magyar mozgalommal szemben, mert valahogy ez a fajta magatartás, amit ők képviseltek, kihatott az egész MPP politikájára is.- 1991-ben az Együttélés Országos Választmányának lettél a tagja.- Ez, hajói tudom, az Együttélés III. közgyűlésén volt Kassán.- Ki jelölt téged az országos választmányba?- Nem tudom. Elhangzott egy javaslat, és ezt megszavazta a közgyűlés.- Mennyiben változott a politikai tevékenységed, pályafutásod?- Igazában én a politikában továbbra sem voltam benne azon túl, hogy újságíróként természetesen nyakig benne voltam a politikában, mert hát az újságíró, sajnos, nem kerülheti ezt el. Viszont kimondottan aktív politizálásba nem kezdtem. Lényegében csak az országos választmány tagjaként három-négy országos választmányi ülésen vettem részt. Ott voltam jelen, de ezt leszámítva politikai feladatot nem vállaltam. Én elsősorban újságíró voltam, másodsorban pedig a Tudományos Társaság alelnökeként dolgoztam. Ez eléggé lekötött engem. Aztán egy időben még a Csemadok elnökségének is tagja voltam. Úgyhogy az Együttélés Országos Választmányában tagként jelen voltam, de lényegében egy a 75 vagy 80 ember közül. így különösebben aktív politikai munkát nem fejtettem ki.- A Csemadok elnökségének tagja voltál. Hogy zajlott ott a munka 1990-től 1992-ig?-Gyakorlatilag ebben az időszakban végig ott voltam. Később kerültem ki abból a megokolásból - ezt el kell mondanom -, mert úgy döntöttek, hogy a Csemadok alkalmazottai ne legyenek ilyen választott testületben. Nem tudom, hogy ez bölcs döntés volt-e, nem akarom ezt kommentálni, minősíteni sem. Számomra annyiból volt hátrányos, hogy így tulajdonképpen közvetve jutottam csak hozzá bizonyos információkhoz, amelyekhez korábban közvetlenül tudtam hozzájutni, és egy újságíró számára az információkhoz való hozzájutása nem mellékes. Hogy ezt a munkát hogyan lehetne jellemezni? Ez egy meglehetősen nagy létszámú testület: 20- 22 tagja volt, aztán később leredukálták 13-15-re. Viszonylag nagy és elég nehezen mozdítható volt még ez az elnökség is. Végül is ott nagyon sok érdekes gondolat megfogalmazódott, én nagyon sok anyagot készítettem elő, mert megbíztak különböző feladatokkal. Tehát az elnökség számára előkészítettem (más elnökségi tag is kaphatott ilyen feladatot) például a szórványmagyarság helyzetével kapcsolatos anyagot, hogy mit kellene tennünk azokon a területeken, ahol a magyar-369 LACZA TIHAMÉR