Popély Árpád - Simon Attila (szerk.): A rendszerváltás és a csehszlovákiai magyarok (1989-1992) - Elbeszélt történelem 1. (Somorja, 2009)

Janics Kálmán†

rozott ide-oda, rengeteg dolgot elintézett. Úgyhogy határozottan csak értékelni 303 lehet a Zilizi tevékenységét.- Doktor úr, hogyan emlékszik vissza az első közgyűlésre? Hogyan választották meg a párt vezetését?- Ezek olyan vitás dolgok voltak. Nem akartak senkit megsérteni, és aki csak egy kicsit szerepelt a közéletben, azt beszúrták valahova. így láttam én. És arra emlékszem, és hát nekem se volt ellenvetésem senki ellen - azt tudom, hogy aztán, amikor volt az első alakuló közgyűlés, ahol már tisztségviselőket választottak, akkor már egy kicsit ideges voltam. Mert nekem nem tetszett sehogyse, mikor mondták, hogy engem akarnak javasolni. Hát, mondom, miért pont engem, hát... és így tovább, de aztán a végén mégis úgy maradtunk.- Hogyan tudta innen, Királyfáról irányítani a pártot?- Sehogy. Voltak pozsonyiak, a Rajczy például, a Rajczy nagyon aktív volt. Nem tudom, miért, mikor például a Rajczy már teljesen kiesett mindenből, én próbáltam a Bugárnál is a Rajczy mellett kiállni, hogy vissza kéne hívni valahogy, de úgy látszik, hogy roppantul megsértődött. Mert ő akart a legfőbb vezér lenni, valahogy, erre a következtetésre jutottam. Hogy a sértődöttség volt az oka, hogy a

Képviselői megbeszélés - Rózsa Ernő, Janics Kálmán, Tirinda Péter és Ásványi László (Fotó: Méry Gábor)