Popély Árpád - Simon Attila (szerk.): A rendszerváltás és a csehszlovákiai magyarok (1989-1992) - Elbeszélt történelem 1. (Somorja, 2009)
Gyurovszky László
- Egy biztos, le lehetett mérni a sajtóból, meg abból, hogy ezek a politikai erők hogyan viszonyultak hozzánk. Másrészt le lehetett mérni abból is, hogy milyen módon segítettek az Együttélésnek és a vezető embereiknek. Mondok egy konkrét példát. Azt hiszem, hogy 1990 tavaszán vagy őszén több tíz diák magyarországi továbbtanulását finanszírozták Magyarországról olyan módon, hogy csupán az Együttélés rendelkezett információkkal, amelyek alapján a diákokat ki kellett választani. Tehát csak az Együttéléssel szimpatizálók gyerekei mehettek tanulni Magyarországra.- Ez a kivételezésnek is lehet egy megnyilvánulása.- Amiket most mondtam, nincsenek konkrét bizonyítékaink. Ez akkor nem úgy működött, hogy megkaptuk volna azokat az Antall-kormánytól. Az Antall-kormány egy teljesen zárt falként működött, oda még az MKDM-nek sem volt bejárása, az MKDM is csak valamikor 1992 vége felé jutott be először abba a körbe, ami addig Duray Miklós magánterülete volt. Ő járt Jeszenszkyhez, ő járt Antalihoz. Nem azt mondom, hogy ő diktálta a Csehszlovákiával szembeni magyar politikát, de hittek neki. Duray Miklós, Dobos, meg egypár ember olyan koncepcióból indultak ki, amit az előbb elmondtam, és az Antall-kormánynak nem esett nehezére ezt a koncepciót magáévá tenni. így folytak a dolgok. Ebbe a koncepcióba mi abszolút nem illettünk bele.- Ti megpróbáltatok közvetíteni 90 első felében, tehát még a választások előtti időszakban, az Antall-kormány felé, a VPN-esek és az új magyar vezetés között?- Tulajdonképpen igen. Hogy pontos legyek, mi nem próbáltunk közvetíteni az Antal-kormány és az akkori VPN kormány között, hanem megpróbáltuk valahogy elfogadtatni magunkat, próbáltunk eljutni az Antall-kormányhoz, az MDF-be. Bizonyos értelemben sikerült is, volt egypár egész érdekes tárgyalásunk egészen addig, amíg el nem jött Pozsonyba Csurka István, az MDF alelnöke az MPP-be. Ez már a 92-es választások előtt olyan fél évvel lehetett. (...)- Úgy gondoltátok, hogy az együttélésesek elsődleges célja a demokratikus változások fékezése volt?- Épp ez az a pont, ahol azt kell mondanom, hogy tévedtünk, mert politikai hibát követtünk el, amikor nem vettük teljes mértékben észre Prágában, a Szövetségi Gyűlésben és Pozsonyban is, hogy a legtöbb gyakorlati dologban ezek az emberek velünk szavaztak. Főleg azután, hogy megtörténtek az átvilágítások. Amikor új emberek jöttek. Mi sok esetben csak a szavakra reagáltunk és szavakból ítéltünk meg cselekedeteket, nem pedig fordítva. Nem cselekedeteket néztünk, hanem propagandafogásokat, ez volt az egyik komoly hiba. Ezek az emberek ugyanis az esetek 90%-ban a kormánykoalícióval szavaztak, tehát nem szavaztak a demokratikus változások ellen.- Nem volt az emberekben esetleg félelem, nem gondoltátok, hogy félnek megnyilvánulni? 215 GYUROVSZKYLÁSZLÓ
