Popély Árpád - Simon Attila (szerk.): A rendszerváltás és a csehszlovákiai magyarok (1989-1992) - Elbeszélt történelem 1. (Somorja, 2009)
Gyurovszky László
GYUROVSZKYLÁSZLÓ 214 elfogadható. Az Együttélés és az MKDM is elutasították, hogy lusztráltassák a jelöltjeiket, mi pedig fel sem engedtük azokat, akik nem voltak lusztrálva. Ez akkor számunkra egy olyan kardinális kérdés volt, hogy fel sem merült, hogy egy ilyen gyülekezettel komolyan választási koalíciót kössünk. Rendkívüli módon csodálkoztunk azon, hogy a keresztények képesek leállni egy ilyen ŠtB-s társasággal, mint az akkori Együttélés volt. Ez volt az egyik ok. A másik az volt, hogy a VPN-nel nagyon jó volt a viszonyunk, és mi azt gondoltuk, hogy a VPN listáján indulva sok mindent el tudunk érni.- Úgy gondolod, hogy csak a VPN, vagy az egész szlovák társadalom rossz jelnek vette volna?- A demokratikus erők úgy értelmezték volna, hogy ez a demokrácia eszméitől való eltávolodás, a nacionalista eszmékhez való közeledés lett volna. Nekünk az volt a célunk, hogy továbbra is részt vegyünk a rendszerváltásban, és kormányra kerüljünk. Ez volt az elképzelésünk. Harmadrészt pedig, arra az időszakra már eléggé rossz viszonyunk alakult ki az Együttéléssel, a magyar tévében, illetve a Panorámában egy rendkívül negatív kampány kezdődött el ellenünk. Úgy állítottak be bennünket, hogy mi vagyunk a nemzetárulók, a csehszlovák aktivisták, meg ilyesmi. Ez beleihet az akkori magyar kormány hivatalos politikájába, amely szerint minden országban létre kellett hozni egy magyar pártot: volt az RMDSZ, a Vajdasági Magyarok Demokrata Szövetsége, az Ukrajnai Magyarok Nemzeti Közössége stb.- Vannak, akik úgy vélik, hogy a magyarországi meghatározó médiák, televíziós és rádiós személyiségek 89 után, 90-ben tulajdonképpen így akarták ellensúlyozni a korábbi elkötelezettségüket a kommunista rendszerrel. Te nem osztod azt a nézetet, hogy ez egy politikai koncepciók nélküli spontán folyamat megnyilvánulása volt?- Nem egészen osztom ezt a véleményt, biztos, hogy ez nagyon sok esetben így volt. Azt gondolom, hogy a kettő egymás mellett volt. Létrejött egy társadalmi, újságírói mozgás, amiről te beszéltél, ugyanakkor meggyőződésem, hogy az Antal-kormány, illetve az MDF köreiben létrejött egy nagyon is átgondolt elképzelés arról, hogy a környező országokban a meglévő magyar pártoknak hogyan kell cselekedniük, ezeket hogyan kell támogatni. Hogy mit kell elérni a szomszédos államokban, amikben benne volt az is, hogy destabilizálódnak, és fel lehet vetni újra bizonyos jogokat, valamint a hatalmi kérdést. Ilyen-olyan módon elég képlékenynek tűnt a politikai helyzet Európában ahhoz, hogy ennek az esetleges esélyét megpróbálják kihasználni. Biztos, hogy erről nem született semmilyen kormányhatározat vagy parlamenti döntés, de abból, ami történt, amit csináltak, ahogyan hozzánk viszonyultak és amire élesen reagáltak, azokból egyértelmű volt, hogy ez történt ott. Ezekben a hetekben nehezen volt elképzelhető, hogy mi az Együttéléssel induljunk egy listán.- Azért ez egy nagyon érdekes meglátás, és túlságosan súlyos feltételezés. Azon túl, hogy hozzátok így viszonyultak a magyarországi kormánykörök, volt-e számodra egyéb bizonyítéka is annak, hogy ez a te feltevésed valóban megállja a helyét? Voltak-e egyéb információk, amelyekre alapozhattad a gyanúdat?
