Popély Árpád - Simon Attila (szerk.): A rendszerváltás és a csehszlovákiai magyarok (1989-1992) - Elbeszélt történelem 1. (Somorja, 2009)
Dolnik Erzsébet
DOLNÍK ERZSÉBET 166 az Együttélésbe. Egyszerűen ez szinte természetes, spontán folyamat volt, hogy a Csemadokból azok, akik radikálisabbak, konzervatívabbak voltak, ebben a mozgalomban látták a helyüket. Persze hozzá kell tennem, hogy óriási szerepe volt annak, hogy ki szervezi az Együttélést. Elsősorban Duray szerepére gondolok, akinek akkor nagy tekintélye volt, sokan felnéztek rá. Az is számított, hogy Léván én Duray mellé álltam, mivel engem is elsősorban a Csemadokon keresztül ismertek meg.- Akkor Duray többször is járt itt Léván.-Igen. Duray többször is volt itt, de nemcsak az Együttélés szervezése kapcsán. Ha például olyan rendezvényt szerveztünk, ami nem volt közös a szlovákokkal, s azt akartuk, hogy a magyar lakosság mozduljon meg, akkor meghívtunk olyan beszélgető partnereket, akik ismert személyiségek voltak, s ekkor zsúfolva volt a Družba kultúrház. Duray Miklósra sokan úgy tekintettek, mint a szlovákiai magyarság megváltójára.- Lehet hogy kicsit erőltetem, de az a fő célunk, hogy a novemberi napokat elemezzük. Én ezt diákként éltem meg, és azt tapasztaltam, hogy Pozsonyban nagy volt az összeborulás magyarok és szlovákok között. Ováció, mindenki örült a magyar szónak. Léván is volt ilyen ovációs hangulat, és ha volt, akkor meddig tartott?-Össze tudom hasonlítani, mert a pozsonyi összeborulásban és a diákok szervezésében a lányom is részt vett. Nyitráról járt Pozsonyba, a diáktanács tagjaként, a nyitrai magyar főiskolásokat képviselte. Ő is beszámolt, hogy mi történik éppen Pozsonyban. Léván ez kevésbé volt tapasztalható. Itt is volt néhány hétig tartó lelkesedés, amíg még mindent közösen szerveztünk, de olyan nagy érzelmi alapú összeborulást azért itt nem lehetett tapasztalni. Valószínűleg ez abból is adódott, hogy kevesen voltunk, tehát nem voltunk annyira partnerek az itteni szlovák mozgalmak számára, de a politizálás az közösen folyt. Koordinációs bizottság itt is működött, és sok mindent szerveztünk még 90-ben is. Ez működött, de aztán nagyon gyorsan szétváltak az útjaink.- Most lenne érdekes elmondani (amit elmondtál 89-cel kapcsolatosan, tehát a besúgó rendszer hogyan működött és kik voltak azok), érződött valami megtorlás szándéka, hogy én vagy mi most visszaadjuk, megmutatjuk, hogy márpedig most mi a demokrácia szelével kerülünk hatalomra, történt-e tisztogatási kísérlet. Itt a városban Léván sikerült esetleg visszaszorítani a 89 előtti állapotot?- Az a helyzet, hogy vér nem folyt, és nem volt bosszúállás sem. Viszont nagyon következetesen - és itt volt eredménye azért a szlovák-magyar együttműködésnek -, demokratikusan történt meg a váltás. Egész egyszerűen - mondjam azt, hogy szinte ideálisan békés, demokratikus módon -, eltávolítottunk mindenkit. Léván nem volt, legalábbis én nem tudok arról, hogy bármifajta kimondott erőszak előfordult volna. Az az igazság, hogy rendkívül megijedtek itt az elvtársak. Hogy rövidre fogjam, tehát az első egy-két bizonytalan próbálkozás után, hogy bekerüljenek ebbe az új struktúrába, ők maguk is nagyon gyorsan háttérbe hú-
