Popély Árpád - Simon Attila (szerk.): A rendszerváltás és a csehszlovákiai magyarok (1989-1992) - Elbeszélt történelem 1. (Somorja, 2009)
Dolnik Erzsébet
konzervatív, katolikus embernek ismertem. Bennem erőteljesebb volt a nemze- 159 ti beállítottság, és ebből kifolyólag hozzám közelebb állt az Együttélésnek a filozófiája, ideológiája. Az viszont tény, hogy kicsit mi is rájátszva erre az egészre, magunk is mondtuk, és már úgy váltunk ismertté rögtön a kezdetek kezdetétől, hogy mi vagyunk a tipikus példája a szlovákiai magyarságnak. A Csemadokban működő, a lévai magyarság életét szervező három ember három pártba és majdnem azonos funkcióba is kerültünk. Úgy emlékszem, Zoller Misi országos szinten elnökségi tag volt, Csáky Pali meg én mindketten alelnökök voltunk aztán éveken keresztül, én az Együttélésben, Pali az MKDM-ben.- Újváry Laci szerepe?- Az Újváry Laci helyzete úgy alakult, hogy (ez az én feltételezésem) ő ugyan ment volna, vagy jött volna az Együttélésbe, de ahhoz túl liberális volt. Az MKDM-be semmiképpen sem, mert ő ateistának vallja magát, és menet közben rájött arra, hogy sajnos az a bizonyos múlt is kísért a mai napig. Ugyanakkor pótolhatatlan szerepet vállalt a Csemadokban.- Viszont fontos volt a jelenléte, hogy a kultúrát szervezze.-Annál inkább, mivel ahányan voltunk annyi felé kerültünk. Zoller Misi ugyan Léván maradt, de sajnos gyorsan meghalt. Tulajdonképpen a kultúra majdhogynem teljes egészében a Lacira maradt. A mai napig az egyik legaktívabb szervezője Léva kulturális életének, ezt egyesek nem is veszik jó néven.- Innen kezdődött aztán a ti politikai pályafutásotok, politikai ívetek. Csáky Pali az MKDM-ben, te az Együttélében. Ezek után milyen gyakran jöttetek még öszsze ún. kerekasztal beszélgetéseken, fórumokon, amikor le tudtatok ülni, beszélgetni, nem voltak közöttetek valamiféle súrlódások épp amiatt, hogy azért más-más színezete van mindhárom pártnak.-Voltak, de nem olyan mértékűek, mint országos szinten.- Nem ment rá a ti emberi kapcsolatotok?-Nem, egyáltalán nem. Sőt! Az ugyan tény, hogy a lévai Csemadokból kiváltunk és tulajdonképpen 89-cel megszűnt az a fajta félig-meddig háttérben, meg titkosan szervezett megbeszéléssorozat, aminek segítségével tudtuk a lévai magyarságot, a magyarság életét valamennyire befolyásolni. Nem volt rá szükség. Viszont folyamatosan tartottuk a kapcsolatot, mert rengeteg olyan esemény volt, amikor egész egyszerűen szükséges volt az együttműködés mind országos, ^ mind helyi szinten. (Például tüntetések szervezése a Mečiar-kormány idején). Másrészt az emberi kapcsolatok már mélyek voltak, tényleg jó értelemben vett nagyon jó barátság alakult ki mindannyiunk között, úgyhogy nemcsak alkalomszerűen, hanem rendszeresen megbeszéltük a dolgokat és hát mi voltunk a szervezői aztán a lévai értelmiségi találkozóknak is. Ezek végül is arra a tapasztalatra épültek, amit mi 89 előtt szűk körben itt Léván tenni tudtunk. Úgy gondoltuk, amikor már nagyon elvadultak a viszonyok a pártok között, meg renge-DOLNÍK erzsebet