Popély Árpád - Simon Attila (szerk.): A rendszerváltás és a csehszlovákiai magyarok (1989-1992) - Elbeszélt történelem 1. (Somorja, 2009)

Dolnik Erzsébet

DOLNÍK ERZSÉBET 156 behivatott és azt közölte, csak szeretné megmondani, tudjak róla, hogy ezután az április 19-i koszorúzás után nagyon keményen őt is számon kérték a párt kü­lönböző fórumain, és megmondták neki, amennyiben nem bocsát el, akkor őt fogják leváltani. Ekkor már olyan „vagy-vagy" helyzet alakult ki, és számoljak az­zal, hogy ő nekem nem fog felmondani, de nem fog tudni tovább védeni sem. Tehát ilyen majdhogynem kompromisszumot kötött saját magával, ugyanis neki azt mondták, hogy leváltják. Azt mondta nekik, nem mond föl, de nem is fog to­vább védeni. Ezután kezdődött el a zaklatás és megfélemlítés időszaka. Egy­részt az iskolába többször feljött az ideológiai titkár (Jablonický) és más „elvtár­sak”, másrészt megtették a konkrét lépéseket az eltávolításomra. Általában ez úgy történt, hogy behivattak az igazgatói irodába, néha még az igazgatót is el­küldték, és órák hosszat ment a szöveg. Rá akartak kényszeríteni, hogy határo­lódjak el az eddigi tevékenységemtől, és vonjam vissza, amit a televízióban mondtam. Szükséges lépésként meg kellett volna tennem, hogy valamelyik na­pilapban {Új Szó, Pravda) közöltessek egy nyilatkozatot, miszerint szánom-bá­­nom, amit mondtam, esetleg arra kellett volna hivatkoznom, hogy félrevezettek és felhasználták a véleményemet a Panorámában, én ezt nem úgy gondoltam stb. Azt is felajánlották, hogy esetleg csinálnak velem egy beszélgetést, és én ebben az egészet visszavonom, mert megtévedtem, nem is úgy gondoltam.- Tudjuk pontosan a Panorámának az időpontját?- Rajta van a filmen, de napra pontosan most nem tudom. Valószínűleg 1989 tavasza, mert még a lányaim ott voltak, ők 89 júniusában érettségiztek. Ugyan­abban az évben ősszel kellett volna már elmennem az iskolából, miután a po­zsonyi iskolaügyi hivatalban közölték, hogy akkor most már befejeztük, többé nem taníthatok a Pedagógiai Szakközépiskolában- Az Együttélés politikai mozgalom indulása Léván a te nevedhez köthető. Kik­kel, hogyan alapítottátok, kinek a hatására, mert én úgy tudom, hogy ott ahol erős Csemadok működött, az Együttélés is nagyon szilárd talajon kezdte a mű­ködését. Vajon ez így volt-e Léván is?- Az Együttélés megalapításával kapcsolatban az objektivitás kedvéért el kell mondani, nem az Együttélésben kezdtem az aktív politizálást. Az események so­ra - ahogy aztán meggyőződtem róla - nemcsak Léván, hanem máshol is álta­lában olyan volt, hogy ugye elsőként megalakult a VPN. Léván is megalakult a VPN, természetesen szlovák kezdeményezésre, majd ezt a mozgalmat létrehoz­tuk egyes munkahelyeken is, többek között például nálunk az óvónőképzőben is. A Nyilvánosság az Erőszak Ellen nevű mozgalomnak végül is abban az idő­ben nem volt valamifajta nemzetisége. Aki úgy gondolta, hogy szembe fordul a kommunistákkal, az úgy általában szimpatizált ezzel a mozgalommal. Az óvónő­képzőben létrejött alapszervezetnek az elnöke lettem, egy szlovák kolléga (Ľu­dovít Bakaj) volt az alelnök, és hát a kollégák egy része belépett a mozgalom­ba. A következőkben elkezdtük gyűjteni az aláírásokat az egyes magyar mozgal­mak számára. A Független Magyar Kezdeményezés - az FMK - megalakulásá­val kapcsolatban annyit jegyeznék meg, hogy annakidején Tóth Lajossal én na­gyon jó barátságban voltam, engem is meghívott a születésnapi bulijára, amire

Next

/
Thumbnails
Contents