Popély Árpád - Simon Attila (szerk.): A rendszerváltás és a csehszlovákiai magyarok (1989-1992) - Elbeszélt történelem 1. (Somorja, 2009)
Dolnik Erzsébet
annyiból állt, hogy amint elkezdtem tanítani, a Csemadokban is dolgozni kezdtem. A 80-as években már bizonyos ellenzéki politikai vonatkozású tevékenységet is kimutathattam, mégpedig úgy, hogy egyrészt közvetett kapcsolatba kerültem a (Duray-féle) Jogvédő Bizottsággal. Duray nem tudott róla, csak 1989 után tisztáztuk, hogy bizonyos, a magyar óvodákkal kapcsolatos anyagok egy részét én szedtem össze, s másokon keresztül jutott el hozzá. A Panoráma adásával összefügg az is, hogy ezeket az anyagokat magyarországi és csehországi kapcsolatainkhoz is eljuttattuk. Magyarországon a nyolcvanas évek második felében elsősorban a Duna Kör tagjaival kerültem kapcsolatba, illetve az alakuló ellenzéki mozgalmakkal. Itt természetesen nem beszélhetünk még valamiféle magyar pártokról, lényegében az alakulásuk előtti időszakról van szó, a szamizdatok terjesztésének időszaka, ezek eljuttatása Csehországba, illetve részben a lengyel ellenzéki mozgalmakhoz. Ez a kapcsolattartás két vonalon zajlott: egyrészt voltak Szlovákiában még a Csemadokhoz kapcsolódó rendezvények, például Léván konkrétan a Csemadok mellett létrehoztunk egy művelődési klubot, s ennek kapcsán kapcsolatba kerültem más szlovákiai művelődési klubokkal, elsősorban a párkányi Himmler Gyuri által vezetett Balassi Klubbal. A lévai művelődési klubot először csak simán művelődési klubnak neveztük, majd Koháry István Művelődési Klubnak is. Hasonló kapcsolat alakult ki a magyarországi klubokkal is.- Ez mikor volt?- Most már egészen pontosan nem tudom megmondani, úgy a nyolcvanas évek második felét lehet említeni. Ennek keretében került sor aztán olyan rendezvényekre, mint a Garam menti találkozó (Szeptemberi találkozó), irodalmi, történelmi estek stb. Ez már kimondottan a 89 előtti két-három évet jelenti. Tehát léteztek olyan művelődési klubok, amelyek deklaráltan kulturális tevékenységgel foglalkoztak, de a valóságban már politikai ténykedés is kimutatható. Ez volt az egyik vonal.- Hol tartottátok ezeket a rendezvényeket?- Konkrétan a lévai művelődési klub ott működött, ahol volt éppen a Csemadok. Például volt egy időszak, amikor a Csemadok az azóta lebontott Katolikus Kör épületében volt, majd egy ma már nem létező Halász-féle családi házban. Azt az utcát lebontották, a helyén épült a Dituria Üzletközpont (voltTesco). Majd hoszszú ideig egy barakkban, az „Okružná” nevű lakótelep mellett volt egy most már üres telek, nagyjából ott állt egy barakk, ami lényegében a lakótelep befejezése után ottmaradt ún. felvonulási épület. Ezt kaptuk meg akkor, amikor ledöntötték ezt a Halász-féle családi házat, ott alakítottuk ki a Csemadok székhelyét. Lényegében a klub is ott működött. Azt is tudni kell, hogy itt megfordultak a nyitrai titkosrendőrök is. Ez nem az én elnöki időszakom alatt történt, hanem közvetlen előtte. Mint kiderült, az egyik kollégánkat rákényszerítették, hogy átadja a titkos rendőröknek a barakk kulcsait, állítólag egy megbeszélést akartak ott tartani. Ennek következtében aztán ez a kolléga, itt most nevet nem fogok mondani, aztán ki is lépett a Csemadokból, lemondott a tisztségéről. Azt nem kell senkinek sem részletesen elmagyarázni, hogy ahova ők egyszer betették a lá-145 DOLNÍK ERZSÉBET
