Popély Árpád - Simon Attila (szerk.): A rendszerváltás és a csehszlovákiai magyarok (1989-1992) - Elbeszélt történelem 1. (Somorja, 2009)
Dolnik Erzsébet
DOLNÍK ERZSÉBET 144 amelybejártam, 99 százalékban magyar gyerekekből állt, a tanító néni szlovák volt. Ő nem tudott magyarul, mi nem tudtunk szlovákul. De ami ritkaság volt ebben az időszakban, nagyon toleráns, kedves fiatal nő volt, aki igyekezett úgy, ahogy tudott, kézzel-lábbal magyarul is beszélni velünk. Az ötödik évfolyamot már magyar iskolába jártam, s itt fejeztem be a 8-osztályos általános iskolát. Eközben az iskolarendszer is átalakult, így a szlovák iskola után az ötödik évfolyamot még elemi iskolában végeztem. A hatodik osztály helyett a polgári iskola első évfolyamába jártunk. Ez után alakult át az iskola nyolcosztályos általános iskolává, amely ún. kis érettségivel (záróvizsgával) végződött. Ebben az időben nem voltak már gimnáziumok, hanem 11 éves középiskolák. Léván nem volt magyar középiskola, így Komáromban folytattam tanulmányaimat a Tizenegyéves Magyar Tannyelvű Középiskolában (a volt bencés gimnáziumban), itt érettségiztem, majd utána Pozsonyban matematika-fizika szakos tanítói oklevelet szereztem. Mind az alapiskolai záróvizsgán, mind az érettségin választható tantárgyként a kémiát választottam, de mivel nem nyílt matematika-kémia szak, így aztán matematika-fizika szakos pedagógus lett belőlem. Az államvizsga után Léván, a magyar alapiskolában kezdtem tanítani. A magyar óvónőképzőt Komáromból 1959-től Lévára költöztették (eddig Komáromban a tizenegyéves iskolával egy épületben volt). így aztán a Lévai Tanítóképző fokozatos megszüntetésével egyidőben, szlovák és magyar osztályokkal az óvónőképző épült ki. Az 1959- 60-as tanévben nyílt az első évfolyam, majd tanévenként általában 2 szlovák és 1 magyar osztály. Meghívtak előbb csak néhány órát tanítani a magyar osztályokban, majd fokozatosan mind a négy évfolyamban tanítottam matematikát és fizikát, később oktatástechnikai gyakorlatot. A következő években így átkerültem oda, és itt tanítottam egészen 1990 májusáig. Az 1990-es év már úgy alakult, hogy ugye közbejöttek a 89-es rendszerváltó események. Az 1989-90-es tanévet még ott kezdtem, de már nem fejeztem ott be, mert 1990 tavaszán megpályáztam a magyar iskolák járási tanfelügyelői posztjára kiírt pályázatot, amit meg is nyertem, így aztán 1990. május 1-től mint a magyar iskolák járási tanfelügyelője dolgoztam. A következő évben kineveztek a járási tanfelügyelőség vezetőjévé. Tehát már nemcsak a magyar iskolák tanfelügyelője voltam, hanem a Szlovák Tanfelügyelői Központ lévai kirendeltségét vezettem. Itt dolgoztam 1992 őszéig. 1992. szeptember 1-től egy év ún. fizetetlen szabadságot vettem ki, mert megválasztottak az Együttélés központi titkárának. így kerültem Pozsonyba mint központi titkár, illetve a későbbiekben oktatásügyi alelnökként dolgoztam, tehát kettős funkciót láttam el. Egy évet voltam tehát fizetetlen szabadságon, majd 1993 szeptemberétől megszüntettem a tanfelügyelői funkciómat és a politikai pályára léptem, s itt is maradtam a mai napig. Az MKP megalakulása után 8 évig (1998-2006) parlamenti képviselő voltam.- A politikai pályára lépés előtti időszak érdekelne. Mikor dőlt el, hogy te politikai pályára lépj? Ha jól emlékszem a Panorámában volt egy műsor, épp a rendszerváltás előtt, és akkor te voltál, aki nyilatkozott a Panoráma szerkesztőjének. Fel tudnád eleveníteni ezt az időszakot?- A politikai pályával kapcsolatosan a Panorámát megelőző időszakkal is kellene egy kicsit foglalkozni. Lényegében a politikával majdhogynem folyamatosan kapcsolatban voltam előtte már több éve. Persze az első néhány év elsősorban
