Petőcz Kálmán (szerk.): Magyarországi szlovákok. Nemzetközi konferencia, Somorja, 2007. szeptember 27. - Disputationes Samarienses 11. (Somorja, 2008)
Előszó
ELŐSZŐ A Fórum Kisebbségkutató Intézet 2007. szeptember 28-án nemzetközi szakmai konferenciát rendezett a magyarországi szlovákokról. Célunk az volt, hogy a magyarországi szlovák közösség képviselői maguk tájékoztassák a szlovákiai közvéleményt életükről, kultúrájukról, intézményeikről és szervezeteikről. A Fórum Intézet elsősorban a szlovákiai kisebbségek kutatásával foglalkozik, de figyelmét kiterjeszti a tágabb közép-európai régióra is. Emellett a Békéscsabán működő Magyarországi Szlovákok Kutatóintézetét természetes partnerének tekinti. A konferencia megszervezésével a Fórum Intézet hozzá kívánt járulni a Szlovák Köztársaság és a Magyar Köztársaság közti bilaterális együttműködéshez és a civil társadalom szintjén kibontakozó szlovák-magyar párbeszédhez. A konferencia védnökségét elvállalta Dušan Čaplovič, a Szlovák Köztársaság tudásalapú társadalomért, európai ügyekért, emberi és kisebbségi jogokért felelős miniszterelnök-helyettese, akinek a hatáskörébe tartozik a határon túli szlovákok ügye. Dušan Čaplovič és Vilma Prívarová, a Külföldön Élő Szlovákok Flivatalának elnök aszszonya bemutatták a Szlovák Köztársaság politikáját ezen a téren. A magyarországi szlovák közösség helyzetét, valamint a magyarországi kisebbségek jogállását Ján Fűzik, az Országos Szlovák Önkormányzat elnöke, Anna Divičanová (Gyivicsán Anna), a Magyarországi Szlovákok Kutatóintézetének főkonzultánsa, egyetemi tanár, valamint Kaltenbach Jenő, volt kisebbségi ombudszman vázolták. Jelenlétével megtisztelte a rendezvényt továbbá Domsitz Károly, Somorja város polgármestere, Tibor Mikuš, a Nagyszombati kerületi önkormányzat elnöke, A. Nagy László, a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa Emberi Jogi Bizottságának elnöke, Heizer Antal, a Magyar Köztársaság pozsonyi nagykövete, Alžbeta Uhrínová (Uhrin Erzsébet), a Magyarországi Szlovákok Kutatóintézetének igazgatója, valamint a szlovákiai állami szervek és a két ország diplomáciai testületének több képviselője. A szlovákiai magyar, illetve a magyarországi szlovák közösségre akár úgy is tekinthetünk, mint egy érem két oldalára. Mindkét közösség nemzeti kisebbség, amelynek „anyanemzete" a szomszéd országban él. Tipológiailag azonban ez a két közösség mégsem tartozik ugyanabba a kategóriába, amint arra Gyivicsán Anna a hozzászólásában rámutat. A reciprocitás elvének mechanikus alkalmazása tehát nem helyénvaló, és amikor a 20. század folyamán a két ország viszonyában ezt az elvet alkalmazták, az mindig inkább a problémák bonyolításához vezetett, mint pozitív megoldásokhoz. A különbözőségek és az eltérő fejlődésük ellenére, a szlovák és a magyar kisebbséget egyformán megilleti a nemzeti identitás kifejezéséhez, megőrzéséhez és fejlesz
