Petőcz Kálmán (szerk.): Magyarországi szlovákok. Nemzetközi konferencia, Somorja, 2007. szeptember 27. - Disputationes Samarienses 11. (Somorja, 2008)
Kaltenbach Jenő: Kisebbségi jog Magyarországon (1990 - 2006)
Kaltenbach Jenő KISEBBSÉGI JOG MAGYARORSZÁGON1 (1990-2006) Az egyesülési jog kisebbségi relációban Az egyesülési jog a klasszikus politikai szabadságjogok egyike, amely a mai értelemben vett alkotmányos jogállamban csak igen szélsőséges esetekben korlátozható. Az Európa Tanács tagállamai között gyakorlatilag nincs olyan, amelyben az etnikai alapon történő egyesülési jogot korlátoznák, ez nem is felelne meg a tagság kritériumának2. Az egyesülési szabadságot a magyar közjog sem veti alá semmilyen nemzetiségi korlátozásnak. A probléma nem is ebben a formában manifesztálódik, hanem két másik relációban. A kisebbségi törvény előkészítése során - létező külföldi példák alapján3 - felmerült, hogy az autonómia egyesületi alapon szerveződjön, vagyis a kisebbségi civil szerveződések kapjanak bizonyos „közjogi” jogosítványokat. Ez a terv, amelyet az akkori Igazságügyi Minisztérium 1990. decemberi kisebbségi törvény tervezete is tükröz, végül is megbukott az un. Kisebbségi Kerekasztal ellenállásán, de a későbbiekben is mindig újra előkerült, elsősorban azok részéről, akik a kisebbségi önkormányzatokat etatizáló, a civil szerveződésekre veszélyes konkurensekként tartották számon és bennük a közügyek felesleges etnicizálását látták.4 Mára ezek a fenntartások mintha csökkentek volna, miután kiderült, hogy az önkormányzati rendszer és a civil világ a kisebbségi közösségekben is megfér egymás mellett. A kisebbségi civil szervezetek és az állam viszonya nagyrészt kimerül a nekik szánt költségvetési pénzek évenkénti elosztásában, amelyről az Emberi Jogi Kisebbségi és Vallásügyi Bizottság javaslatára az Országgyűlés dönt. 1 E tanulmány kizárólag az őshonos (autochton) nemzeti (etnikai) kisebbségek jogait tárgyalja, abban az értelemben, ahogy azt az 1993. évi LXXVII törvény a kisebbségek jogairól definiálja.(Nektv. l.§ (2). bek.) 2 Egy ilyen korlátozás ellentétes a Kisebbségvédelmi Keretegyezmény 3. , 4. , és különösen 7. cikkével. Ilyen probléma a 90-es években Bulgáriával kapcsolatban merült fel, ahol a bolgár alkotmánybíróság az alkotmánnyal ellentétesnek találta az etnikai alapon szervezett politikai pártot. 3 Ilyen például a Schleswig-Holstein szövetségi államban működő dán kisebbségi iskolaegyesületi rendszer. 4 Ez a felfogás igen közel áll, ahhoz az elsősorban a II. világháború után, annak hatására Nyugat Európában uralkodóvá vált és a mai napig igen elterjedt felfogáshoz, amely szerint a jogállam és az emberi jogvédelmi rendszer önmagában megoldja a kisebbségi jogok azon részét, ami az államra tartozik, a többi pedig a civil szféra feladata. A külön kisebbségi jogok veszélyeztetik a társadalmi integrációt.
