Csanda Gábor (szerk.): A (cseh)szlovákiai magyar irodalom oktatása. Konferencia az irodalomoktatásról, Nyitrán, 2006. szeptember 29-én - Disputationes Samarienses 8. (Somorja, 2006)
Simon Szabolcs: A szlovákiai magyar valóság néhány fontos pedagógiai dokumentumban
32 Simon Szabolcs A tananyag a műveltségi standardokban műveltségi területekre, témakörökre van osztva. Az „irodalom” tananyagrészben egy külön fejezet: A határon túli magyar irodalom című foglalkozik par excellence a (cseh)szlovákiai magyar irodalommal (is). A következő résztémák jelennek meg benne: A szlovákiai magyar irodalom kezdetei (Győry Dezső, Fábry Zoltán), újrakezdés 1945 után, a Nyolcak és társaik, az Egyszemű éjszaka és a Fekete szél nemzedéke; hozzájuk tartozó követelményekképpen a következők: „A tanuló ismerje az 1919-es békeszerződések következtében megváltozott történelmi helyzetet; Legyenek ismeretei a határokon kívülre szakadt magyar irodalom továbbéléséről, a szlovákiai magyar irodalom továbbéléséről, a szlovákiai magyar irodalom kialakulásáról és fejlődéséről; Ismerje a mai szlovákiai magyar irodalom legkiemelkedőbb alkotóit s néhány jelentős művüket". Ezenkívül a Memoriter című fejezet tartalmazza Győry Dezső: Én minden népet féltek attól című versét. Az Irodalomolvasás (gyakorlatilag ajánlott irodalom jegyzéke) fejezet pedig tartalmazza Dobos László: Hólepedőiét és Grendel Lajos egy szabadon választható művét. (vö. Kulcsárné Sz. Zsuzsanna és Csicsay Károly: Műveltségi sztenderd magyar nyelvből és irodalomból a gimnáziumok számára. Bratislava, ŠPÚ, 2001, 23-24.) A tantervben és a műveltségi standardokban érintett témakörök közül elvileg a magyar irodalom, az irodalomelmélet, a teljes művek és részletek szöveghű felidézése és az ajánlott olvasmányok fejezetek adnak még lehetőséget a szlovákiai magyar irodalom közvetlen tárgyalására. Ezekben viszont ilyen jellegű tananyag nem jelenik meg. Közvetve, egyéb témakörökben szintén szóba kerülhet még a szlovákiai magyar irodalom. Legjelentősebb alkotásainak, elsősorban világirodalmi „előképeinek” és az azoknak tekinthető műveknek a tárgyalásakor. Ezen világirodalmi alkotások, előképek bemutatásakor a hagyomány mint a szépirodalom létmódjának működési elve kapcsán említhetők meg a (cseh)szlovákiai magyar irodalom tartományába sorolható művek. Annak bemutatására gondolunk, hogy archetípus művekre mint előzményekre való referenciák, azaz a szövegköziség által hogyan ágyazódik az egyetemes és összmagyar irodalmi hagyományba a szlovákiai magyar irodalom termésének legjava. Ez a felvetés értékszempontú szemléletet feltételez, amelynek a rangsor, „az értékes, ezért tanítandó, megtartandó” művek kijelölése mellett más egyéb aspektusai is vannak; pl. a (cseh)szlovákiai magyar irodalom státusának kérdése, ezen belül a meglevő értékeink identifikálása; elhelyezése a tananyagban. Mindezek a kérdések, érzésem szerint, egyelőre lezáratlanok, s talán azok is maradnak, ámde a didaktikai szempont miatt be kellene határolni egy bizonyos status quót. A magyar nyelv és irodalom tanterve a négyosztályos gimnáziumok számára című dokumentum irodalomra vonatkozó részében, a negyedik évfolyamban 15-20 tanóra van előirányozva a szlovákiai magyar irodalom tárgyalására. Ebben a tanegységben elsősorban a szlovákiai magyar irodalom kezdeteivel kell foglalkozni, valamint Fábry Zoltán: A vádlott megszólal című röpiratának rövid bemutatásával. A következő szlovákiai magyar vonatkozású részeket emeli még ki a dokumentum: Az 1945 utáni újrakezdés: Dobos László, Duba Gyula - egy-egy művén keresztül. A Nyolcak közül: Cselényi László: A történelem kerekeiben; Tőzsér Árpád: Fejezetek egy kisebbségtörténelemből; Zs. Nagy Lajos: Csehszlovákiai magyar költő fohásza az Úrhoz; Gál Sándor: Távolodók - elemzések. Az Egyszemű éjszaka és a Fekete szél nemzedéke. A szlovákiai magyar prózairodalom szemléleti modernizálása Grendel Lajos műveiben. Egy regényének elemzése. (Elemzésre ajánlott művek: Éleslövészet, Galeri.) Megzenésített versek, rockoperák (2 óra). Ghymes, Kor-Zár is szerepel a kínálatban.4
