Csanda Gábor (szerk.): A (cseh)szlovákiai magyar irodalom oktatása. Konferencia az irodalomoktatásról, Nyitrán, 2006. szeptember 29-én - Disputationes Samarienses 8. (Somorja, 2006)

Bárczi Zsófia - Vančoné Kremmer Ildikó: A szlovákiai magyar irodalom oktatásának hatása (helyzetjelentés)

30

Bérezi Zsófia - Vančoné Kremmer Ildikó

nemcsak mint szövegek együttese fejti ki az olvasás folyamatában identitásalkotó szerepét, hanem a csoportazonosság alapját képező összetartozás-tudat tárgyaként is. Azaz jelképként kezd működni. Mint - mondjuk - a zászló vagy a korona. Szimbolizálódik6. Ebben az esetben azonban mindaz, amit az irodalom kisebbségi identitásalkotó szerepéről tudni véltünk, ha érvényét nem veszti is, de mindenképpen módosul, változik. Kérdés, hogy milyen irányban.

Jegyzetek

1 Assmann, Jan: A kulturális emlékezet. írás, emlékezés és politikai identitás a korai magaskultúrákban. Atlantisz Könyvkiadó, Budapest, 1999, 130.

2 l.m. 131.

3 Vö: i. m. 131.

4 Görömbei András: Irodalom és nemzeti önismeret. Uő: Irodalom és nemzeti önismeret. Nap Kiadó, Budapest, 2003, 21.

5 László János: Történelem, elbeszélés, identitás. Magyar Tudomány, 2003/1. 48.

6 Gereben Ferenc a kisebbségi helyzetben élők anyanyelvhez való viszonya kapcsán már Az anyanyelv az identitástudat szerkezetében című tanulmányában felvetette a nyelv szimbolizálódásának lehetőségét. Lásd: Regio, 9. évf., 1998/2., 95-112.