Bárdi Nándor - Simon Attila (szerk.): Integrációs stratégiák a magyar kisebbségek történetében. Somorja, 2005. június 9-10. - Disputationes Samarienses 7. (Somorja, 2006)
A kisebbségi kérdés a nemzetközi kapcsolatrendszerben
Német és magyar nemzetpolitikák a két világháború között 1920-1938 95 vetített kelet felé. A VDA-nak 1932-ben kb. 3200 helyi, és 5500 iskolai csoportja volt Né m eto rszág-sze rte ,23 A Deutscher Schutzbund für das Grenz- und Auslandsdeutschtum eredetileg a fenyegetett keleti területek népszavazásának német érdekek szerinti megszervezésére és befolyásolására alakult 1919-ben. A konzervatív világnézeti alapon működő ernyőszervezet összességében több mint 100 tagszervezetet egyesített, s a VDA-val szemben elsősorban a politikai és propagandamunkára fókuszált.24 Ideológiai alapvetése a nagynémet gondolat volt, s a húszas évek második felében a berlini kormányszervek bevonásával olyan ambiciózus koncepciót dolgozott ki, mely Európa német vezetés alatti újjászervezését tűzte ki célul.25 A német kormányok számára a társadalmi szervezetek kontrollálása komoly kihívást jelentett. Nem utolsó sorban azért, mert titkos állami támogatásban részesültek, s tevékenységüket a külvilág elől rejtve, vagy legalábbis diszkréten kellett végezniük. Ebből azonban az következett, hogy meglehetősen nagy önmozgással rendelkeztek, s ez a nemzetközi kapcsolatok elsődlegességét szem előtt tartó külügyminisztérium számára gyakran komoly fejtörést okozott. 1922-ben ezért kísérletet tettek a társadalmi szervezetek koncentrációjára.26 A belügy- és a külügyminisztérium között kibontakozó kompetenciaharc miatt azonban a próbálkozás zátonyra futott, s a Weimari Köztársaság alatt nem is sikerült az ernyőszervezetbe életet lehelni. 1933-ban ismét napirendre került a németországi központú, kisebbségpolitikával foglalkozó társadalmi szervezetek központosítása. Hitler a projekt felelősének a párt magas rangú tisztviselőjét, Rudolf Hesst nevezte ki. A folyamat azonban nem ment zökkenőmentesen, s öt évre, valamint a szervezeti keretek többszöri átalakítására volt szükség ahhoz, hogy egyfelől a németországi társadalmi szervezetek, másfelől a német kisebbségi pártok gleichschaltolása sikerrel járjon. 23 Hans Adolf Jacobsen: i. m. 165. p. 24 Bastiaan Schot: i. m. 106-113. p. 25 A Karl Christian von Loesch által vezetett Schutzbund 1928. március 14-17. közötti berlini megbeszélésén a német kisebbségekkel foglalkozó társadalmi szervezeteken kívül a kormány, a nagyipar és a mezőgazdaság szervezeteinek képviselői is részt vettek. A megbeszélés egyik eredményeként megfogalmazták Németország stratégiai céljait: hosszú távon az európai viszonyok újrarendezését, melynek első lépéseként az Anschluß megvalósításának szükségszerűségét, valamint a közép-, kelet- és délkelet-európai államok német vezetés alatt történő megszervezését jelölték meg. 357-359. p. Klaus Thörner: „Der ganze Südosten ist unser Hinterland. ” Deutsche Südosteuropapläne von 1840 bis 1945. (elektronikus disszertáció), Carl von Ossietzky-Universität, Oldenburg, 2000, (http://docserver.bis.unioldenburg.de/publikationen/dissertation/2000/thogan00/ thoga... 357-359. p. 26 A német külügyminisztérium 1922 márciusának végén a Deutscher Schutzbund befolyásának semlegesítése céljából egy félhivatalos csúcsszerv létrehozását kezdeményezte (Zweckverband der freien Deutschtumsvereine), hogy ezzel ellenőrzése alá vonja a külföldön élő németséggel foglalkozó társadalmi szervezeteket. Norbert Krekeler i. m. 29. p., Sebastian Bartsch i. m. 135. p. Egy 1923. január 5-én, a belügyminisztériumban készült bizalmas feljegyzés szerint a külföldi németséggel foglalkozó legfontosabb 8 szervezet közül 7 (a Deutscher Schutzbund, a Verein für das Deutschtum in Ausland, a Bund der Ausländsdeutschen, a Deutsche Kolonialgesellschaft, a Reichsverband für die katholischen Ausländsdeutschen, a Vereinigung Deutsch-Evangelisch im Auslande és a Vereinigung für deutsche Siedlung und Wanderung) belépett az ernyőszervezetbe. Bundesarchiv Koblenz (Koblenzi Szövetségi Archívum), Akten der Reichkanzlei (Birodalmi Kancellária Iratai) R 43 1/545, 54-57.
