Bárdi Nándor - Simon Attila (szerk.): Integrációs stratégiák a magyar kisebbségek történetében. Somorja, 2005. június 9-10. - Disputationes Samarienses 7. (Somorja, 2006)
A kisebbségi kérdés a nemzetközi kapcsolatrendszerben
A magyar kisebbségi kérdés a magyar kormány délszláv politikájában...79 ködni, és az az óhaja, hogy ezen az oldalon is eltűnjenek a kölcsönös bizalmatlanság és véleménykülönbség okai.37 A nyilatkozatot természetesen magyar oldalon kedvezően, bár némi gyanakvással fogadták. Budapest örömmel vette volna, ha a jugoszláv kormány tanúbizonyságát adja a közeledés iránti hajlandóságának: orvosolja a magyar kisebbség sérelmeit, és megszünteteti azt a megkülönböztetést, amely a német és a román kisebbséghez viszonyítva a magyarság hátrányára mutatkozik.38 A mindkét fél részéről mutatkozó közeledési hajlandóság dacára39 jugoszláv részről fontosnak tartották újfent figyelmeztetni Magyarországot, hogy a közeledési politika, amit Stojadinovió őszintén óhajt, nem hozhat máról holnapra teljes változást a két állam viszonyában. A kapcsolatoknak fokozatosan kell javulniuk, és Magyarországnak eleinte meg kell elégednie kisebb eredményekkel. „Magyarország és Jugoszlávia számtalan szállal vannak egymáshoz fűzve, gazdaságilag egymásra vannak utalva, azonfelül közös veszély (bolsevizmus) is fenyegeti őket, a közeledés tehát nemcsak lehetséges, de egyenesen szükséges is. A magyaroknak meg kell azonban érteniük a jugoszláv nép szellemét. Ők egy primitív nép, élénk temperamentumuk gyakran elragadja őket, és nemritkán brutálisan nyilvánul meg. Az ilyesmin nem szabad fennakadniuk. Ők (a külügyminisztérium) mindig azon lesznek, hogy ezeket a zökkenőket eliminálják.’’40 A két ország közötti viszony elmérgesedése folytán „mindenféle gaz felburjánzik”, a hatóságok bizalmatlanok, a végrehajtó szervek rosszindulatúak. Ennek folytán a jugoszláviai magyar állampolgárokat jogtalan sérelmek érik. Mindez azonban önmagától megszűnik majd, ha a két ország közötti viszony barátságos lesz. Vonatkozik ez nemcsak a magyar-jugoszláv gazdasági kapcsolatok elmélyítésére és az árucsere-forgalom élénkítésére, hanem a magyar kisebbség helyzetére is.41 A két ország közeledésében Németország mellett Lengyelország is szerepet vállalt.42 így arra vonatkozóan, hogy a jugoszlávok a közeledés érdekében mit várnak el a magyar kormánytól, Budapest lengyel forrásokból is értesült. Június közepén Beck kül37 Diplomáciai Iratok Magyarország Külpolitikájához 1936-1945. II. A müncheni egyezmény létrejötte és Magyarország külpolitikája 1936-1938. Szerk. Ádám Magda. Budapest, Akadémiai kiadó, 1965, 184. p. (a továbbiakban: DIMK. II.) Jugoszláv részről közvetett úton is kinyilvánították közeledés hajlandóságukat. Cincar-Markovié berlini jugoszláv követ 1936. március 10-én kijelentette: a magyar-jugoszláv megegyezés legfőbb akadálya, hogy a magyar kormány még mindig nem akadályozza meg a jugoszláv menekültek körében folytatott agitációt. Mindazonáltal Belgrád kész tárgyalni a Magyarországgal való közeledés lehetőségéről. DGFP. C/5. 79. p. Neurath feljegyzése 1936. március 10. 38 Erre egy kisebbségi szerződés megkötését tartotta a legmegfelelőbbnek. Ezt azonban Stojadinovié július 24-én egy tréfás megjegyzéssel hárította el: „Minek a szerződés, a németekkel is jóban vagyunk, azokkal sincs szerződésünk.” DIMK II 185-186.0. Külügyminisztériumi feljegyzés a jugoszláv-magyar közeledésről. 1937. január. 39 A magyar kormány hajlandó volt eleget tenni Stojadinovié kérésének, és területi kérdésekben kímélni Jugoszlávia érzékenységét (MOL K 63-138-1936-16/25 2671/pol/1936. Bled, 1936. augusztus 1.). Kánya ugyanakkor azt szerette volna elérni, hogy Stojadinovié a magyar kisebbségnek biztosítsa azokat a jogokat, amelyeket Jugoszláviában a román kisebbség élvez. Ezt legegyszerűbben egy, a román-jugoszláv kisebbségi szerződés mintájára kötendő egyezménnyel vélte megvalósíthatónak. Ezt azonban Stojadinovié elutasította, mert Románia szövetséges állam, amellyel, Magyarországgal ellentétben, nincsenek határvitái. 40 Alth 1936. augusztus 22-1 jelentése Ivó Andrié, a külügyminisztérium politikai osztályának vezetője és a magyar követség egyik tisztviselőjének beszélgetéséről. (MOL K 63-141-1938-16/7 178/pol.-1936. Bled 1936. augusztus 22.) 41 Uo. 42 Aligha véletlenül. Ekkoriban diplomáciai berkekben egy lengyel-német-magyar blokk kialakulásának lehetőségéről beszéltek. Documents on British Foreign Policy 27. p. Sir Robert Vansittart a külügyminiszter állandó helyettese a londoni francia nagykövettel folytatott beszélgetésében 1935 október 1-jén legalábbis folyamatban lévő blokk-képződésről beszélt a három közép-európai állam között.
