Bárdi Nándor - Simon Attila (szerk.): Integrációs stratégiák a magyar kisebbségek történetében. Somorja, 2005. június 9-10. - Disputationes Samarienses 7. (Somorja, 2006)
Integrációs modellek
56 Bárdi Nándor magyarságpolitikai tárgyalások során választották ki (Budapest jóváhagyásával).43 44 Igaz, hogy Bánffynak komoly bázisa volt a romániai magyar közéletben, de új társadalmi pozíciója a magyar közéleten kívülről eredt. A másik új jelenség maga a Nemzeti Újjászületés Frontján, az egyetlen országos politikai szervezeten belül létrehozott tagozat, a Magyar Népközösség volt. A második bécsi döntés utáni új helyzetben, a számon kérő viták során teljes élességében felmerült a több évtizedes probléma: vagy az adott magyarságpolitikán belül szervezik meg a magyarságot, vagy szervezetlen, védtelen marad.TM A képviselet legitimitásához hasonlóan merült fel a kompromisszumkötések hatása és értékelése is, legyen az az egyenruha-viselés kérdése vagy épp a demokratikus értékrend felszámolásában való részvétel a korporativizmus nevében. Régebbi, de fontos elem volt „a még rosszabb viszonyok” miatti kompromisszumos helykeresés, a kevésbé rossznak gondolt alternatívákkal. Míg a húszas években a Liberális Párttal szemben a Néppárt és a Nemzeti Parasztpárt felé orientálódtak, de ezt a pártok közötti nemzetesítő retorikai harc megakadályozta, addig a királyi diktatúra időszakában a Vasgárda jelentette ezt a külső félelmi pontot. 4.3. A második világháború után a MADOSZ-generáció a Magyar Népi Szövetségben egyszerre próbál megfogalmazni egy önálló magyar baloldali alternatívát és közben részt venni Románia „demokratikus” átalakításában is.45 Ilyen alternatívát az észak-erdélyi szociáldemokrata mozgalom, illetve az 1944-1945-ös átmenetben a régióban meghatározó szerepet játszó kolozsvári kommunisták is megpróbáltak képviselni. De az újra kiépülő román állami és pártszervezetek centralizáltsága nem tette lehetővé az intézményi különállást. így az egyedüli politikai képviselet az MNSZ maradt, amely azonban a kommunista hatalmi pozíciók megszilárdulása után, illetve a béketárgyalások lezárultával elvesztette jelentőségét és addig meglevő érdekérvényesítő képességét is.46 Az 1944 után megjelenő magyar baloldal befolyásának legfőbb oka a szovjet befolyás adta lehetőségek mellett az volt, hogy a „magyar egység” az etnikai összezárkózás haszonélvezője is lehetett. Ugyanis a román polgári pártok a magyarságot tették felelőssé a második bécsi döntésért és a németek mellett a második világháborúért. Tehát velük nem volt lehetséges az együttműködés a magyarságon belüli „polgári” erők számára. így a szociális és nemzeti emancipációért való küzdelemben szocializálódott magyar baloldali politika segített uralomra egy olyan politikai berendezkedést, amely 1948 után szovjet típusú társadalomátalakításba kezdett. Az új szocialista társadalom építésében való részvétel az ötvenes-hatvanas években a kollektivizálás 43 Az 1940-1941-ben a Nemzeti Újjászületés Frontján belüli tevékenységről Bethlen György és Bánffy Miklós vitája a magyar parlamentben és a sajtóban: Bánffy Miklós beszéde a Felsőház 1940. december 18- i ülésén, Bethlen György: Mi az igazság? Keleti Újság, 1940. december 22.; Eddig nem mondhattuk el... Keleti Újság, 1940. december 24., valamint Bethlen György döntőbíróság kérése. Keleti Újság, 1940. december 28. 44 Uo., valamint a Képviselőház 1941. december 3-4-i vitája Pál Gábor, Tusa Gábor és Bethlen György között. 45 Ez a baloldali intézményteremtő alternatíva a népszolgálatiság és a meghatározó intézményépítők révén át volt szőve keresztényszociális elemekkel is. Pl. a Bolyai Egyetem megvalósítása és működtetése alapvetően Nagy Géza és Venczel József munkájának köszönhető. 46 Revízió vagy autonómia? Iratok a magyar-román kapcsolatok történetéről (1945-1947). Bev. tan., öszszeáll. Fülöp Mihály, jegyzetek, sajtó alá rendezte Vincze Gábor. Budapest, Teleki László Alapítvány, 1998; Vincze Gábor: A Groza-kormányt támogató Magyar Népi Szövetség. Magyar Kisebbség, 1998. 2. sz. 142-147. p., valamint lásd Nagy Mihály Zoltán tanulmányát ebben a kötetben.