Bárdi Nándor - Simon Attila (szerk.): Integrációs stratégiák a magyar kisebbségek történetében. Somorja, 2005. június 9-10. - Disputationes Samarienses 7. (Somorja, 2006)
Integrációs modellek
46 Bárdi Nándor Amikor nyilvánvalóvá válik ennek sikertelensége, különböző stratégiákat választanak: tiltakozás és félrevonulás, intézményvédelem és pozícióőrzés, áttelepülés Magyarországra, az adott politikai szerkezet kiszolgálása. Romániában - a teljesség igénye nélkül - ehhez a körhöz kell sorolnom Gáli Ernőt, a Korunk főszerkesztőjét, Hajdú Győzőt, az Igaz Szó főszerkesztőjét, Domokos Gézát, a Kriterion Könyvkiadó igazgatóját, Sütő András írót, Bodor Pál írót, Huszár Sándort, A Hét főszerkesztőjét, Király Károly Kovászna megyei első titkárt. 2.5. A hetvenes-nyolcvanas évek új generációs csoportjai már a hatvanas évek vége után bekövetkezett fordulat miatt sem tudtak teljesen integrálódni a szűkös magyar intézményrendszerbe. Az előző generációhoz képest - nemcsak világnézetileg - sokkal színesebb társaságról van szó; kifejezetten kívül álltak a pártretorikán, és saját kifejezés rend szert (közbeszédet és nyilvánosságot) hoztak létre. Tehát egyaránt működtek a rendszer keretein belül (például szerkesztőségekben és oktatási intézményekben) és önszerveződéseikben. Ezért jobb kifejezés híján önszervezőknek vagy patetikusabban: kisebbségi-disszidenseknek nevezhetjük az ide sorolt életpályákat és csoportosulásokat. Romániában Bretter György filozófus tanítványi körével kezdődik a hetvenes évek elején egy új filozófiai nyelv keresése, amely egy idő után nem fért bele a Korunk és a Kriterion közlési lehetőségeibe. (A Bretter-tanitványok: Ágoston Vilmos író, Egyed Péter író-filozófus, Huszár Vilmos filozófus, Molnár Gusztáv filozófus, Szilágyi N. Sándor nyelvész, Tamás Gáspár Miklós filozófus.16) A politikai tiltakozás még az előző nemzedékhez tartozóknak, Király Károlynak, Takács Lajosnak, Sütő Andrásnak a pártközponthoz és Ceauçescuhoz címzett a Zsíl-völgyi bányászlázadás után írt tiltakozásaival, emlékirataival kezdődött 1977-1978-ban. Majd a nyugati közvéleményt és magyarországi illegális sajtót célozta meg Tóth Sándor és Tordai Zádor 1978-ban és 1989-ben az Erdélyi jelentés kiadásával. Az aktív ellenállás az Ellenpontok szamizdat folyóirat 8 számának megjelentetésével született meg 1982-ben.17 A Tóth Károly Antal, Ara- Kovács Attila és Szőcs Géza szerkesztette kiadvány elsősorban a Szabad Európa Rádión keresztül vált ismertté a romániai magyarság előtt. A szerkesztők lebukása és meghurcolása után Ara-Kovács és Tóth kénytelen volt Magyarországra távozni. Itt az előbbi megalapította az illegális Erdélyi Magyar Hírügynökséget, amely 1983-1989 között több száz jelentése révén hiteles erdélyi információkkal próbálta ellátni a nyugati hírügynökségeket. Mint ahogyan az Ellenpontok genezise részben a nagyváradi Ady-kör szűkülő kereteire vezethető vissza, úgy az 1984-1986 között működő, Molnár Gusztáv szervezte LIMES-kör is az ellehetetlenített publikációs lehetőségek miatt alakult meg. Molnár a Kriterion szerkesztője volt, és potenciális szerzőket hívott össze, hogy a rendszer várható összeomlása utáni, illetve a közép-európai és az összmagyar folyamatok szempontjából fontos témákat vitassanak meg változó helyszíneken. (A viták résztvevői: Balázs Sándor, Bíró Gáspár, Cseke Péter, Cs. Gyímesi Éva, Fábián Ernő, Horváth Leven16 Közös kötetük: Szövegek és körülmények. Összeállította és a bevezetőt írta Bretter György. Bukarest, Kriterion, 1974, 121. p. 17 A kiadvány összegyűjtött új kiadása: Ellenpontok. A dokumentumokat sajtó alá rendezte Tóth Károly Antal; uő: Az Ellenpontok rövid története 5-20. p.; Szőcs Géza: Tizenkét képkocka a nyolcvanas évek elejéről. 349-354. p.; Ara-Kovács Attila: Tétova ellenállás. Román ellenzék, magyar szamizdat. 355-364. p., Csíkszereda, Pro-Print, 2000, 368. p.
