Bárdi Nándor - Simon Attila (szerk.): Integrációs stratégiák a magyar kisebbségek történetében. Somorja, 2005. június 9-10. - Disputationes Samarienses 7. (Somorja, 2006)
Az új baloldali magyar értelmiség az ötvenes-hatvana években
406 Novák Csaba Zoltán A nemzetiségi politika, ezen belül a romániai magyarságpolitika esetében meg kell különböztetnünk egymástól ennek a külső és belső oldalát. A külső oldal jelenti a közvetíteni kívánt képet, a propagandát, a deklarációk szintjét, amely apologetikusan kommunikálja a döntéseket a nemzetközi és a kisebbségi közvélemény irányába. A nemzetiségi politika belső oldala jelenti ezzel szemben azokat a valós célokat, prioritásokat, amelyeket a kormányzat deklaráltan vagy éppen ellenkezőleg, titkoltan, döntései meghozatalakor és végrehajtásakor szem előtt tart. A bukaresti levéltárakban őrzött, a hatvanas évekre vonatkozó levéltári dokumentumok (köztük a megyésítésre vonatkozó anyagok is) kutathatóvá válásával lehetővé válik a korabeli kisebbségpolitika ún. belső oldalának vizsgálata is. Dolgozatom célja, hogy az RKP Központi Bizottsága iratainak tükrében felvázoljam, milyen, a nemzetiségi kérdést is érintő érvek, stratégiák határozták meg a megyésítési előkészületeket. Nem állt szándékomban a pontos eseménytörténetet rekonstruálni, valamint a megyei szintű intézményrendszerek kialakítását sem kutattam. Ehhez még további kutatásokra van szükség. Vizsgálatomat elsősorban a kisebbségi kérdést (ezen belül a magyarkérdést) érintő, az RKP Központi Bizottsága és a különböző szakmai véleményező, előkészítő bizottságok ülésein elhangzott vitákra, érvrendszerekre fókuszáltam. Dolgozatom kulcskérdése: töltött-e be valamilyen szerepet a nemzetiségi kérdés a megyésítés előkészítésénél, és ha igen, milyen mértékben határozta meg annak a lefolyását, kimenetelét? Első számú forráscsoportként az RKP Központi Bizottságának iratanyagait kell megemlítenem: az előkészítési vitákat, jegyzőkönyveket, szakmai véleményezéseket, projekteket, térképeket, statisztikai adatokat. Annak ellenére, hogy az utóbbi évtizedben jelentős változáson ment keresztül, a román történetírásnak még nem sikerült teljesen megszabadulnia a mártír jellegű szemlélettől. Egyelőre még nagyon kevés mélyfúrásszerű társadalomtörténeti kutatásról beszélhetünk. Ez a fajta megközelítés igaz a hatvanas évekre vonatkoztatva is. A romániai hatvanas évekről íródott munkák többnyire a különutas politikát, a Gheorghiu-Dej utáni hatalmi harcot, Ceauçescu hatalmának megerősödését helyezik a középpontba. A megyésítés általános politikatörténeti epizódként jelenik meg csupán. Magyar részről annál több említés történt megyésítésről. A bukaresti levéltári források hiánya miatt Sülé Andrea és Vince Gábor csak részleges adatokkal tudtak szolgálni.3 Gagyi József az 1968 utáni székelyföldi elit vizsgálatakor viszont már Hargita megye létrehozásának fontos momentumait tárta fel.4 Ugyancsak Hargita megye megalakulásának fontosabb mozzanatait próbálta rekonstruálni Sarány István és Szabó Katalin interjúkötete is.5 A korszak egy3 R. Sülé Andrea: A Román Kommunista Párt nemzetiségi politikája a pártdokumentumok tükrében. Jelentések a határon túli magyar kisebbségek helyzetéről. Budapest, Atlantisz Medvetánc, 1988. Uő: Románia politikatörténete 1944-1990. Románia 1944-1990. Gazdaság- és poütikatörténe. Budapest, Atlantisz Medvetánc, 1990; Vince Gábor: Illúziók és csalódások. Fejezetek a romániai magyarság második világháború utáni történetéből. Csíkszereda, Státus Könyvkiadó, 1999; uő: Történeti kényszerpályák - kisebbségi reálpolitikák II. Dokumentumok a romániai Magyar kisebbség történetének tanulmányozásához 1944-1989. Csíkszereda, Pro-Print, 2003. 4 Gagyi József: Az új elit a székelyföldön. Hargita megyei változások 1968 után. Társadalmi Szemle, 1997. 4 sz. 5 Sarány István-Szabó Katalin: Megyecsinálók. Csíkszereda, Státus Könyvkiadó, 2001. A kötet a két központi, magyar kommunista vezetővel (Király Károly, Fazekas János) és több helyi, Csíkszeredái személylyel készített interjúkból közöl részleteket. Az események pontos rekonstruálására és magyarázatára, a felmerült, egymásnak gyökeresen ellentmondó visszaemlékezések tisztázására, valamint az elhangzottak értelmezésére viszont nem történik kísérlet.
