Bárdi Nándor - Simon Attila (szerk.): Integrációs stratégiák a magyar kisebbségek történetében. Somorja, 2005. június 9-10. - Disputationes Samarienses 7. (Somorja, 2006)
Az új baloldali magyar értelmiség az ötvenes-hatvana években
A megyésftés előkészítése és a nemzetiségi kérdés Romániában (1968) 407 kori aktív szereplői közül többen is tesznek említést a közigazgatási reform néhány mozzanatáról.6 A megyésftés előkészítése A megyésftés megszervezését és lebonyolítását különböző politikai tényezők, események előzték meg, illetve befolyásolták. Gheorghiu-Dej 1965-ben bekövetkezett halála utáni belső hatalmi harcból Ceauçescu kerül ki győztesen, aki folytatja elődje különutas politikáját.7 1965-ben sor került az RMP (RKP) IX. kongresszusára, amely egy új politikai és ideológiai korszak kezdetét jelentette. A kongresszuson a pártvezetés új politikai, gazdasági alapelveket fogalmazott meg, amelyek közül a legfontosabbak: A kizsákmányoló osztályok eltűnésével a szocializmus teljes győzelmet aratott az országban, amely ezzel a szocialista építkezés, fejlődés új szakaszához érkezett. A kongresszuson az is megfogalmazódott, hogy a szocialista berendezkedés újabb szakaszaként a jövőben sor kerül az ország közigazgatási-területi reformjára, a falusi helységek szisztematizálására, valamint a nemzetgazdaság vezetése tervszerűsítésének javítására.8 A nemzetiségi kérdést is mélyen érintő, fontos alapelvként jelent meg az a kijelentés is, miszerint a szocialista társadalom fejlődésének alapjait még hosszú ideig a szocialista állam és a szocialista nemzet biztosítják.9 A levéltári források alapján a megyésftés megszervezését megcélzó első konkrét lépésekre 1967 nyarán került sor. Július 14-én a Politikai Büró (PB) megfogalmazta a közigazgatási módosítások általános irányelveit, amelyek szerint a megye gazdasági és kulturális szempontból komplex közigazgatási egység lesz. A megyehatárok meghúzásakor figyelembe veszik az illető térség településszerkezetét. Minden megyének rendelkeznie kell néhány fontosabb ipari központtal. A megyeközpont az illető térség legfontosabb városa lesz. Az előkészítési irányelvek azt is hangsúlyozták, hogy a közigazgatási reform teljes mértékben a szocialista gazdaság fejlődését szolgálja, és hogy a megyésftés előkészítését külön bizottságok végzik, amelyek különböző tervezeteket bocsátanak szakmai vitára.10 A Románia közigazgatási-területi megszervezésének javítására és a falusi helységek szisztematizálására vonatkozó alapelvek elfogadására 1967. október 5-6-án került sor az RKP Központi Bizottsága plenáris ülésén, amelyen részt vettek a tartomá6 Király Károly: Nyílt kártyákkal. Önéletírás és naplójegyzetek. Budapest, Nap Kiadó, 1995. 7 Részletesebben lásd Dennis, Deletant: Románia sub régimül comunist. Fundatia Academia Civicá, Bucureçti, 1997; Anton Mioara-loan Chiper: Instaurarea regimului Ceaucescu. Continuitate si ruptura in relapile româno-sovietice. Bucureçti, Institutul Román de Studii Internationale „Nicolae Titulescu”, 2003. 8 Alexandru-Murad Mironov: Tot mai départe de Moscova. Politica externa a regimului Ceauçescu. Arhivele Totalitarismului, 2002. 3-4. sz. 228-255. p.; Congresul al IX-lea al Partidului Comunist Roman 19-24 iulie 1965. Bucureçti, Editura Politica, 1965, 743-797. p. 9 Uo. Gheoghiu-Dej halála után a pártvezetés igyekezett minél hamarabb megtartani a következő pártkongresszust, hogy megválaszthassa az új pártvezetést. Az, hogy pártjelentéseket bemutatók névsora többnyire megegyezett a Gheorghiu-Dej ravatalánál jelenlevőkével, megerősítette és a közvélemény irányában is közvetítette az új hatalmi szerkezetet. A kongresszus, amelyen nagy számba vettek részt jeles külföldi kommunista meghívottak is (Brezsnyev, Teng Hsziao-ping, Ulbricht, Zsivkov), kettős jelentéssel bírt. Egyrészt sok tekintetben megerősítette az addigi különutas politika folytatását, másrészt viszont a már említett új (főleg gazdasági) alapelvek megjelenésével a ceauçescui hatalomépités első fontos mozzanata is volt. Paul Niculescu Mizil: O istorie traita. Vol. I. Bucureçti, Editura Enciclopedicä, 2002; Deletant i. m.; Câmpeanu i. m. 10 ANDB fond. CCC-PCR Cancelarie, dos. 123/1967.41-52. f.
