Bárdi Nándor - Simon Attila (szerk.): Integrációs stratégiák a magyar kisebbségek történetében. Somorja, 2005. június 9-10. - Disputationes Samarienses 7. (Somorja, 2006)

Az új baloldali magyar értelmiség az ötvenes-hatvana években

NOVAK CSABA ZOLTÁN

A MEGYÉSÍTÉS ELŐKÉSZÍTÉSE ÉS A NEMZETISÉGI KÉRDÉS ROMÁNIÁBAN (1968)

„Ha tetszik, ha nem, tudomásul kell venni, hogy a Székelyföldön kompakt tömbben élnek a magyarok. A kérdést tehát úgy kell feltenni, mit csináljunk, szórjuk szét őket az országban és hozzunk helyettük románokat, vagy csináljunk egy megyét?”1 (Paul Niculescu Mizil)

Bevezető

Az 1948-as kommunista hatalomátvételt követően napjainkig Romániában több olyan országos szintű területi-közigazgatási reformra került sor, amely nagymértékben meghatározta a különböző régiók társadalmi-gazdasági fejlődését.2 1968. február 15-16- án a Nagy Nemzetgyűlés jóváhagyta Románia új közigazgatási felosztását. Az új közigazgatási törvény következtében az ország eddigi 17 tartománya helyett 40 megye lett a közigazgatási alapegység. Ez az átrendezés szoros kapcsolatban állt a hatalmat birtokló Román Kommunista Párt (RKP) új téziseinek megfogalmazásával, amelyek közül a legfontosabbak az ország közigazgatási-területi megszervezésének javítására és a falusi helységek szisztematizálására, valamint a szocialista nemzet és állam megteremtése vonatkozó alapelvek voltak.

Az új közigazgatási reform deklaráltan az ország gazdasági-társadalmi átalakítását célozta meg többnyire gazdasági szempontok alapján. A reformot előkészítő viták során azonban a nemzetiségi kérdés sem maradhatott érintetlenül, ugyanis az adminisztratív változások a kompakt magyar lakosságú Székelyföldet is érintették.

1 Arhivele Nationale Directia Bucureçti (Országos Levéltár Bukaresti Igazgatóság, a továbbiakban: ANDB), fond Comitetul Central al PCR Cancelarie (a Román Kommunista Part Központi Bizottságának Titkársága, a továbbiakban: CCC-PCR Cancelarie), 191/1967. dós. 21. f.

2 A kommunista hatalomátvételt (1948) követően 1950-ben került sor az első adminisztratív változtatásokra. Az új alkotmány előírásai alapján az eddig működő megyerendszert átalakították. A megyék és a kisebb közigazgatási egységek, a járások helyét átvették a szovjet minta alapján létrehozott tartományok, illetve rajonok. Ebben a közigazgatási rendszerben több járás alkotott egy rajont, és több rajon alkotott egy tartományt. 1952-ben a felosztási elveket megtartva kisebb-nagyobb területi változtatásokra került sor. Ekkor alakult meg a Székelyföldet és az ott élő kompakt magyar lakosságot magában foglaló Magyar Autonóm Tartomány. A következő adminisztratív változtatásokra 1960-ban került sor. Az 1960-as módosítás sem változtatta meg az addigi közigazgatási alapelveket, szerkezetet, csupán területi változtatásokat eredményezett. Az 1968-as közigazgatási, területátszervezési reform viszont alapjaiban megváltoztatta az ország adminisztratív felosztását. A rajoni, tartományi szerkezet helyét átvette egy, a megyéken alapuló közigazgatási szerkezet.