Bárdi Nándor - Simon Attila (szerk.): Integrációs stratégiák a magyar kisebbségek történetében. Somorja, 2005. június 9-10. - Disputationes Samarienses 7. (Somorja, 2006)
Az új baloldali magyar értelmiség az ötvenes-hatvana években
Integrálódó kisebbség? 399 chia legmagasabb fokaira léphettek: Vasile Luca (Luka László), aki 1945-től a négyfős Titkárság tagja, majd 1948-1952 között pénzügyminiszter volt, vagy Mogyorós Sándor, aki 1948-tól 1969-ben bekövetkezett haláláig a Politikai Bizottság tagja, és az ötvenes évek elején a KB szervezési titkára volt. Eltérő a helyzet a központi apparátus egy másik első vonalbeli magyar vezetője, Fazekas János esetében, aki az Ifjúmunkás Szövetségének titkárhelyetteséből 1954-ben alig harmincévesen a KB szervezési felelősévé válik (a szintén fiatal Nicolae Ceauçescuval együtt), és a hatvanas évek végéig Gheorghiu-Dej, majd Ceauçescu fő referense és bizalmasa lesz magyar ügyekben. Az 1926-ban Lupényben született Fazekas 1944-ben végezte el a székelykeresztúri unitárius gimnáziumot. Szocializációjából hiányozott úgy a Luka László által bejárt szovjetunióbeli emigráció, mint a Mogyorós és számos más mozgalmi ember által megszenvedett börtönvilág. Politikai pályájának keretet nyújtott a Magyar Népi Szövetség, majd ezt követően a negyvenes évek végétől az IMSZ központi apparátusa. Bár mereven ragaszkodott a román államhoz és hazához való politikai lojalitáshoz, KV titkáraként, majd belkereskedelmi miniszterként Fazekas nemcsak magyar „vonalakat” épített ki a központi apparátusban - akárcsak Luka a pénzügyminisztériumban 1952 előtt -, hanem tudatosan felhasználta hatalmi pozícióját arra, hogy előnyt szerezzen vagy segítse nemzettársait. Ennek jeleit nemcsak a levéltári iratok őrzik58, hanem a kollektív emlékezet is. Az etnikai pártatlanságot mindvégig megőrző Lukától és Mogyoróstól eltérően Fazekas sosem titkolta, hogy nemzetiségi hovatartozását politikai identitása alkotóelemének tekinti. A MAT-ban és Erdély többi részében élő magyarok kollektív emlékezetében Fazekas már az ötvenes évek végétől a kisebbség egyfajta informális védelmezőjeként rögzült. Ezt a képet erősítette az a tudatos patrónus-kliens viszonyrendszer, amelynek köszönhetően a hetvenes években belkereskedelmi miniszterként tevékenykedő Fazekas és munkatársai autók, televíziók és útlevelek százait állították ki és osztották ki az erdélyi magyar párthivatalnokok és értelmiségiek között.59 A nemzeti identitás azonban elsősorban a helyi nómenklatúra számára jelentett igen kényes kérdést. Amennyiben a kommunista párt azt tervezte volna, hogy a MAT- ban „erőteljes” identitáspolitikát folytatson annak érdekében, hogy megakadályozza a történelmi Magyarországhoz kötődő, tehát potenciálisan felforgató hatású magyar identitás megerősödését, ahhoz ennek egy létező és mély rétegét kellett volna megkísérelnie feléleszteni, mégpedig a székely identitásét. Egy székely-magyar mikroidentitás tudatos felépítése azonban nem tartozott Gheorghiu-Dej ambíciói közé, aki a MAT- ot az etnikai konfliktus szabályozásának eszközeként fogta fel és nem egy etnikai identitás zászlóvivőjeként, bármilyen is legyen az az identitás. Milyen identifikációs és integrációs modelleket követett és közvetített tehát a MAT magyar vezető rétege? A levéltári iratanyag elemzéséből kitűnik, hogy főleg 1956-ig a 58 A Központi Bizottság gazdasági ügyosztályának irataiban például a következő esettel találkozunk. Lakatos Istvánt, az aradi Állattenyésztési Kutatóintézet oktatóját 1954-ben a KB tömegfogyasztási cikkek ügyosztályának instruktorává kívánták kinevezni. A KB ellenőrző osztálya azonban ellenezte a javaslatot, mivel kiderült, hogy 1949-ben Lakatos visszautasított egy szovjetunióbeli ösztöndjíat családi okokra hivatkozva. Az esetről értesülve Fazekas, akit nemég neveztek ki a KB titkárának, elrendelte az ügy újratárgyalását, és áláírt egy igazolást, melyben az állt, hogy Lakatos távollétében három fiútestvérének nem volt lehetősége beteg édesanyjukat ápolni. ANIC, fond CC PCR, Secjia economics, dos. 25/1954, 244. f. 59 Fazekas patrónusi szerepéről és a magyar kisebbségek támagató intézkedéseiről tanúskodik több Gagyi József, Novák Zoltán és jómagam által meginterjúvolt személy is.
