Bárdi Nándor - Simon Attila (szerk.): Integrációs stratégiák a magyar kisebbségek történetében. Somorja, 2005. június 9-10. - Disputationes Samarienses 7. (Somorja, 2006)
A kisebbségi intézményesség
A Sztálin tartományi példa 371 lámái előtt és után, a periféria legszélén, a kisrégiók távoli településein, évtizedes reménykedés és küzdelem következik.11 * Normatívák és „formatívák”: a Sztálin tartományi vezetés leváltása 1951. április 27-én, az 1950. szeptemberi területi-adminisztratfv átszervezés után fél évvel a legfontosabb pártvezetők jelenlétében gyűlést tartott a Román Munkáspárt Központi Bizottságának Szervezési Bürója!2 Egyetlen napirendi pontként a KB aktivisti Példaként említhetem, ami egy Csíkszeredától távoli, hegyi, csángó településen, Csügésen történt - igaz, az 1952-es átalakítás, a MAT létrejötte után. Nem tudom, kik voltak a kérvényt aláírók, milyen szerepet játszottak a falujukban, ki hallgatott rájuk és ki nem. Vélhetően jó kommunisták voltak, akik reménykedhettek abban, hogy szavukat meghallgatják a vezetők - hiszen ott Marosvásárhelyen meg Bukarestben az ő elvtársaik hajolnak a térkép fölé és döntenek róluk is. De augusztus, az első kérvény, majd október, a rajoni elvtársak látogatása óta eltelt az idő, és november végére sem változott semmit a szomorú helyzet: településüket Csík rajontól Moinesti rajonhoz csatolták. Rövid távon, néhány hónap alatt annyi lett mindössze az eredmény, hogy a kérvényre keresztben, lendületes betűkkel, piros ceruzával valaki ráírta: A végrehajtó bizottság megtárgyalja, 1952. december 3.; majd: A kérés alapján felterjesztődik a minisztertanácsnak. Mi mellette vagyunk. 1952. december 10. A helyiek számára kedvező változás azonban nem történt. A kérés lelőhelye: Arhivele Nationale Directia Judeteanä Mure? (Országos Levéltár Maros Megyei Igazgatósága, a továbbiakban: ANDJ Mure?) 583. fond, 1/11. cs. 77. f. (A beadványt eredeti formában és helyesírással közlöm.) „Kérés A csügési alapszervezet vezetősége és tagjai kérjük a marosvásárhelyi magyar autonom tartomány vezetőségi elvtársainkat, hogy mü mint alapszervezet más nyelvet nem birunk beszélni csak magyarul és rajonilag át lettünk csatolva a monyesti rajonhoz és minden munka tervet és irányfttó munkát roman nyelven adnak amit mü fel olvasni sem tudunk és értelmit sem tudjuk venni semminek es Így semmi irányítást nem bírunk feldolgozni es nem csak mü az alapszervezt nem tudunk románul hanem a lakosságunk 85-90 százaléka sem tud románul és mü is kérjük a nép az alapszervezetünkkel együtt visszacsatolásunkat a magyar autonóm tartományhoz mivel a kormányunk megengedte hogy a magyar lakta területek a magyar autonómhoz tárcsának. Azonban kérjük az elvtársainkat hogy nem azért kérjük a visszacsatolásunkat hogy a román elvtársakat gyűlölnők hanem a nem értés végett. Ez év augusztus havában ezen 85-90 százalék lakoság nevében az alapszervezet titkára Györgyicze Demeter felvitt személyesen egy kérést amit át Is adott a tartományi elnök elvtársnak az elnök elvtárs ászt az ajánlatot adta hogy meg fogják tárgyalni és fognak értesíteni a kérésünk tárgyalásáról amiről még ez idáig nem kaptunk semitt. Elvtársak ez év október 7.én kint voltak Csügésen és Kósteleken a Csíkszeredái rajontól Vargancsik, Bokor és Kerekes elvtársak mü a lakoság azon voltunk értesülve hogy azért jönek ki hogy a lakosagot halgatják ki a kérésünk folytán amit augusztus havában benyújtottunk volt. De nem halgaták ki a lakoságot hanem még szóban se áltak a lakoságai anyit nyilatkoztak hogy a monyesti rajontol is kelet volna kint legyenek és amenyiben nem voltak ők is elmentek. Kelt Csügés 1952 November ho 24-én Éljen a Román népköztársaság Éljen a Román M.K.P. Harczolunk a békéértt. Györgyicze Demeter Károly János Tankő Fülöp alapsz. titkár Györgypál Péter Bodor Fülöp" 12 A legfelsőbb pártvezetésről, a hatalom csúcsáról, a nemzeti centrum legbelső köréről van szó. A gyűlés résztvevői központi bizottsági titkárok, valamint a legfontosabb pártszerkezet, a szervezési osztály (Sectia Organizare) munkatársai: Gh. Gheorghiu-Dej, Ana Pauker, Teohari Georgescu, Lothar Rädäceanu, Iosif Chi?inevschi, Mogyorós Sándor, Gheorghe Apostol, Miron Constantinescu, Chivu Stoica, Petre Borila, A. Bunaciu, Nicolae Ceau?escu, Alexandru Dräghici, D. Petrescu, Gh. Florescu, Gh. Stoica, Leonte Räutu és Vince János.
