Bárdi Nándor - Simon Attila (szerk.): Integrációs stratégiák a magyar kisebbségek történetében. Somorja, 2005. június 9-10. - Disputationes Samarienses 7. (Somorja, 2006)
A kisebbségi intézményesség
350 Nagy Mihály Zoltán akkor mégis rá kell mutassunk, hogy sorainkat keményre fűzve, harcolóbbá, ellenállóbbá tegyük a reakciótól jövő elnyomással szemben.’’38 A kisebbségvédelmi rendszer kidolgozása Az előbbiekben láthattuk, hogy az államhatalom és az ODA képviselőivel folytatott tárgyalások során a kisebbségi jogkiterjesztés és a jogsérelmek orvoslása politikai alku tárgyává vált.39 A jogsérelmek esetében a politikai megfontolások kerültek előtérbe, mellőzve a jogi megítélést.40 Helyi szinten az MNSZ képviselőinek ugyanezt kellett tapasztalniuk,41 ami egyrészt elkeseredéshez vezetett,42 másrészt újabb jogszabályok kidolgozásának követelésével álltak elő. Az MNSZ vezető politikusainak azt is érzékelniük kellett, hogy a szervezet tagjai, a román kormányzat és saját baloldali szövetségeseik is eltérő módon értelmezik a jogegyenlőség fogalmát. Kurkó a brassói intézőbizottsági ülésen aratott győzelmével került előtérbe az a felfogás, hogy a jogegyenlőség jól kidolgozott kisebbségvédelmi rendszert feltételez, ami majd szerves részévé válik az állam jogrendszerének. 38 Arhivele Nationale Directia Judeteanä Mure? (Országos Levéltár Maros megyei Igazgatósága, a továbbiakban: ANDJ Mure?), 599. F. Colectia de documente a Muzeului din Târgu Mure?, 545/1946. dos. sz. n. 12-13. f. A kolozsvári tanárok és tanítók 1946 augusztusában megrendezett értekezletén Kurkó kijelentette: „nekünk jó demokratáknak és jó magyaroknak kell lennünk! Nem kívánhatja senki tőlem, hogy saját fajtámat megtagadjam..." Világosság, 1946. szeptember 5. 39 Balogh Artur véleménye szerint a kisebbségek küzdelmében nem lehet „a jogot és politikát összekeverni”. Kisebbségi jogok és azok védelme Romániában. Uő: Jogállam és kisebbség. Kolozsvár, Kriterion, 223. p. 40 Ezt a helyzetet jól jellemezte a kiürítéskor elmenekült erdélyi magyarok, illetve a II. bécsi döntés után Erdélybe költözött, de a magyar közigazgatás kivonulása után is helyben maradt magyar állampolgárok jogállásának megítélése: „Pátrá?canu igazságügyi miniszter meg kijelentette [utalás Pátrá?canunak az 1945 júniusában Kolozsváron elhangzott beszédére - N. M. Z.] azt, hogy azok, akik a bécsi döntés után kerültek Erdély területére és még most is itt vannak, fasiszták. Ezek szerint az az erdélyi magyar, aki a kiürítéskor elmenekült, azért fasiszta, mert elmenekült. Az az anyaországi magyar, aki a kiürítéskor nem menekült el és itt maradt, azért fasiszta, mert itt maradt. Fából vaskarika.” Az Erdélyben maradt magyar állampolgárságú postai alkalmazottak beadványa a magyar Kereskedelem- és Közlekedésügyi Minisztériumhoz 1945. augusztus 29-én. MÓL Külügyminisztérium iratai, Románia admin, XIX-J-1-k, 18. d., 16/a. ikt. sz. 32155/POI/1945. sz. n. 41 A Torda megyei gazdasági bizottság 1945. december 17-i ülésén a bizottság elnöke nemtetszését fejezte ki amiatt, hogy a megyei agrárbizottság magyar megbízottja a magyar agrártársadalom gerincét képező középparasztság sérelmei, illetve a magyar történelmi családok jogtalan földkisajátítása ellen is szót emelt: „Mit akar maga, azért jött ide, hogy a birtokosok szószólója legyen?” A Torda megyei gazdasági bizottság 1945. december 18-i jelentése. ANDJ Cluj, 28. F. UPM Turda, dós. 2/1946. 33-34. f. A Torda megyei szervezet 1946. március havi jelentésében megjegyezték: „A vármegyei politikai és agrárreform bizottságban megfenyegették az MNSZ elnökét és ügyészségi eljárást helyeztek kilátásba." ANDJ Cluj, 28. F. UPM Turda, dós. 1/1946. 73. f. A Torda megyei szervezet 1946 szeptember havi jelentéséből arról is értesülhetünk, hogy az RKP és az Ekések Frontja azzal a kéréssel fordult az MNSZ- hez, hogy csak 10 holdig kérjék vissza a földeket. ANDJ Cluj, 28. F. UPM Turda, 1/1946. dós. 170. f. 42 Fodor József megyei agrárbizottsági tag megbízatásáról azért mondott le, mert úgy vélte, hogy „a magyarságot létalapjában támadó határozatokkal szemben" nem tud jogorvoslatot kiharcolni. A birtokok felmentését reménytelennek látta: „Fia más indok nincs, az is elegendő a törvényes alap hiányában, hogy magyar birtok vissza nem adható.” A Torda megyei Végrehajtó Bizottság 1946. február 22-i ülésén elhangzott beszámoló. ANDJ Cluj, 28. F. UPM Turda, dós. 1/1946. 212-217. f. A Kolozs és Torda megyei MNSZ szervezet vidéki tagozatainak működésére lásd: Sárándi Tamás szakdolgozatát: Az MNSZ és helyi szervezetei, Kolozs és Torda megye. Kézirat, BBTE Történeti Intézet.
