Bárdi Nándor - Simon Attila (szerk.): Integrációs stratégiák a magyar kisebbségek történetében. Somorja, 2005. június 9-10. - Disputationes Samarienses 7. (Somorja, 2006)
Integrációs modellek
34 Szarka László legfeljebb a pozíciók erősítését szolgálhatta volna, önmagában nem tudta betölteni a bal- és jobboldal közötti mérleg nyelvének szerepét.42 Ebből a szempontból Szent-lvány Józsefnek a német és magyar pártok parlamenti együttműködésére tett 1922. májusi javaslata jelentette az első számottevő kitörési kísérletet. A szlovák néppárti vezetés egy részének támogatásával is számoló tervezet szerzője „az abszolút ellenzéki álláspont” híveként a parlamenti bal- és jobboldali erők kiegyensúlyozottsága és a kisebbségek folyamatos politikai, gazdasági térvesztése miatt látta elérkezettnek az időt az együttműködésre.43 Ez a kezdeményezés igazi áttörést jelentett az addig tanúsított kisebbségi magatartásban, hiszen a „triadikus viszonyrendszer” koordinátai között az ellenérdekelt anyaország és befogadó állam a kisebbségi közösséggel szemben teljes egyértelműséggel az állampolgári, illetve nemzeti lojalitásigényét fogalmazta meg. Ezzel szemben a kisebbségi magyar politikai képviselet saját közösségének jogait próbálta körülbástyázni a nemzeti identitás és a befogadó állam iránti alkotmányos lojalitás hangoztatásával. A törvényi lojalitás kereteit meghaladó, a kormányzati együttműködés perspektíváját is mérlegelő politikai lojalitás első jelének számít a Szent-lvány-féle feljegyzés.44 Az 1925. évi parlamenti választások előkészületeivel, majd pedig eredményeivel összefüggésben Szent-lvány József és a kárpátaljai pártpolitikában kezdettől fogva - igaz, az egyre inkább elavuló őslakos koncepció jegyében - szintén a kisebbségek összefogást szorgalmazó Korláth Endre elérkezettnek látta az időt az aktívabb, a németekkel és szlovákokkal összehangolt parlamenti együttműködésre. A csehországi német aktivista pártokkal való együttműködést már 1922 óta szorgalmazó Szent-lvány felismerte a választások előtti és utáni képlékeny politikai helyzet lehetőségeit, s a Nemzeti Párt nevében megállapodást kötött a német agrár- és iparos pártokkal. A német-magyar aktivista kezdeményezés hátterében a két kisebbséget egyaránt sújtó földreform, gazdasági és oktatási politika negatív hatásainak ellensúlyozására irányuló törekvés állt. Mindkét kisebbség pártpolitikai szerkezetében a baloldali pártok voltak a legerősebbek, de azok a nemzeti koalíció kormányzása idején nem tudtak engedményeket kiharcolni a gazdasági és oktatási alapkérdésekben. A német táboron belül kezdetben a keresztényszocialista és az agrárpárti csoportosulás, majd a keresztényszocialisták visszalépését követően a Német Iparos Párt állt a „realista”, illetve „aktivista” együttműködési politika élére.45 Az 1925. évi választásokat az Antonín Švehla és Milan Hodža vezette csehszlovák agrárpárt nyerte meg. A második legerősebb párttá vált kommunista párt jelentős mértékben meggyöngítette a csehszlovák és a német szociáldemokrata pártot, amely így a kormányalakításban mindvégig alárendelt szerepet játszott. A közel egy évig elhúzódó csehszlovák kormányválság - amelyet Masaryk elnök immár rutinosan egy hivatalnokkormány kinevezésével próbált áthidalni - váratlan kimenetellel zárult. 42 Angyal Béla: A csehszlovákiai magyarság választói magatartása a két világháború között. Fórum Társadalomtudományi Szemle, 3. évf. (2001) 1. sz. 43 Über die Politik der deutschen und ungarischen Oposition in der Tschechoslowakei. MOL K-64, 1922 -7-138. res. (1925. 7/b.) 44 A csehszlovákiai kisebbségek lojalitásának alakulásáról lásd Bamberger-Stemmann, Sabine: Zwischen vielen Stühlen? Nationale Minderheiten zwischen staatsbürgerlicher Loyalität und konnationaler Solidarität. In Schulze Wessel-Martin (Hrsg.): Loyalitäten in der Tschechoslowakischen Republik 1918-1938. Politische, nationale und kulturelle Zugehörigkeiten. München, Oldenbourg Verlag, 2004, 69-86. p. 45 Kárník, Zdenëk: České zemë v ére první republiky (1918-1938). I. Vznik, budovaní a zlatá léta republiky (1918-1929). Praha, Nakladatelství Libri, 2000, 370-387. p.