Bárdi Nándor - Simon Attila (szerk.): Integrációs stratégiák a magyar kisebbségek történetében. Somorja, 2005. június 9-10. - Disputationes Samarienses 7. (Somorja, 2006)
A kisebbségi intézményesség
348 Nagy Mihály Zoltán na. Vagyis az MNSZ vezetőinek a politikai stratégiáról vallott elképzelései nem változtattak.Továbbra is együttműködtek a „demokratikus” pártokkal, de a kisebbségi politizálás terén új taktikára tértek át. A realitás is ezt követelte, hiszen miközben a kiszélesítés sikertelenül zárult,27 addig a magyarság gazdasági sérelmeinek orvoslása terén (földreform, szövetkezetek, CASBI stb.) sem az ODA-val folytatott 1945. december eleji tárgyalások, sem a kormánnyal megkezdett újabb egyeztetések nem hoztak áttörést, annak ellenére, hogy a kormányt az angolszász hatalmak is elismerték, és a belpolitikai élet is stabilizálódott. Az új taktika nyilvános meghirdetésére az MNSZ Központi Intézőbizottságának 1946. márciusi brassói értekezletén került sor.28 Valószínűleg figyelemfelkeltő hatása lehetett a szervezet elnökének, Kurkó Gyárfás megnyitó beszédének, aki az értekezleten a fennálló demokratikus rendszer nemzetiségi politikáját kérdőjelezte meg. Mint mondotta: „A demokrácia nevében nem lehet megfosztani nemzetiségeket és becsületes állampolgárokat jogaiktól” [eredeti kiemelés - N. M. Z.].29 Kurkó helyesnek tartja a magyarságnak a kormány irányába tanúsított „demokrata” szellemű, „egészséges és bíráló magatartás”-át, mivel ezzel a „haladó demokráciát” támogatja. Ha nem ezt tesszük - véli az elnök: „bűntársaivá szegődünk azon reakciónak, amely hátba akarja döfni a kormányt. [...] mi megvédjük a demokráciát, ha kell, életünk árán is, de mert egészségesebbé akarjuk tenni, kritikát is mondunk róla [eredeti kiemelés - N.M.Z.].30 Ezek a kijelentések a határozottabb jogvédelmet szorgalmazók31 és az MNSZ addigi jogvédelmi munkáját bírálók és számonkérők táborát erősítették,32 ami nem jelentette az ellenkező taktikát valló csoport visszavonulását. Éppen a jogügyi bizottság munkálatait vezető Takáts Lajos vette védelmébe a demokrácia elsőbbségét hirdető csoport álláspontját, mert meglátása szerint „Vannak kérdések, amelyeket jogosnak ítélünk, mégis az ODA előtt sem sikerül elfogadtatnunk. A demokrata rendszerben, ha a többségnek más a véleménye, akkor egyelőre nem lehet ítélkezni" [kiemelés - N. M. Z.].32a 27 A társadalmi bázis növelése érdekében 1946 elején az MNSZ vezetősége tárgyalásokat folytatott a magyar kulturális, gazdasági intézmények és a magyar egyházak vezetőivel, de ez teljesen kudarcba fulladt. Fülöp Mihály-Vincze Gábor: Revízió vagy autonómia? iratok a magyar-román kapcsolatok történetéről (1945-1947). Budapest, Teleki László Alapítvány, 1998, 145. p., valamint MÓL Külügyminisztérium iratai, Románia admin, XIX-J-1-k. 18. d. 16/b. ikt. sz. 376/pol/1946. sz. n. 28 A vidéki szervezetektől érkezett jelentések is ezt sürgették, mert úgy látták: „népi sérelmeik orvoslása szoros összefüggésben van a szervező és felvilágosító munkák sikerével, mert ha [a] sérelmek tekintetében nem tudunk sürgősen eredményeket felmutatni, úgy szervezetünk bizalma megrendül vezetőségünkben, demokratikus propagandánkat lemosolyogják éppen most, egy készülő választási hadjáratban...” Az MNSZ Torda megyei szervezetének 1946. február havi működéséről szóló jelentése. ANDJ Cluj, 28. F. UPM Turda, 1/1946. dós. 56. f. 29 Brassói gyűlésünk és határozatai. Beszámoló az MNSZ százas intézőbizottságának 1946. március 18-20. napján tartott értekezletről. Kolozsvár, MNSZ Intézőbizottsága, 1946. 11. p. 30 Uo. 31 Enyedi Ferenc zilahi kiküldött a földsérelmek orvoslásának elmaradásában látja a falu visszahúzódását az MNSZ-től, mert megítélése szerint a falu lakossága nem azért nem lép be a szervezte, mert „nem akar, hanem azért, mert súlyos a helyzete”. Bányai László-hagyatéka, MOLXIX-j-l-l (1945-1958), 1. d. 1/g. sz. n. 32 A gazdasági bizottság munkálatait bíráló egyik felszólaló helyeselte Nagy Géza (az anyanyelvű oktatásról tartott beszámolót) szókimondását, mert úgy értékelte, hogy „mindig jobban tette, hogy elmondta, mint például gazdasági felelősünk, aki itt van ugyan, de nem mond semmit”. Ezzel összhangban jelentette ki egy másik küldött „Ha a gazdasági kérdésekben is borúlátóbbak lennénk, talán jobb eredményt értünk volna el." Uo. sz. n. 32a Uo.
