Bárdi Nándor - Simon Attila (szerk.): Integrációs stratégiák a magyar kisebbségek történetében. Somorja, 2005. június 9-10. - Disputationes Samarienses 7. (Somorja, 2006)
A kisebbségi intézményesség
A csehszlovákiai magyar pártok viszonya a prágai kormányzatokhoz... 329 molt a prágai magyar nagykövetnek a Švehlával folytatott tárgyalásokról, aki ennek alapján egy 9 oldalas beszámolót küldött a külügyminisztériumnak. Az MNP követelései több területre terjedtek ki. Kérték: a földreform alól felszabadítani az 500 hektárnál kisebb szántóföldi és az 5000 hektárnál kisebb erdőterületeket; a kolonizáció azonnali beszüntetését; az elbocsátott 1400 magyar tisztviselő nyugdijának rendezését; a magyar kisebbség számára hátrányosan kialakított bírósági járások területének megváltoztatását; az iskolaügy területén magyar tanítóképző megszervezését és Léván egy gimnázium megnyitását; a református egyház elmaradt államsegélyének folyósítását. Szent-lvány a követelésekről többször is tárgyalt Švehla miniszterelnökkel, majd Milan Hodža földművelésügyi miniszterrel. A kormány képviselői mindenáron rá akarták bírni a nemzeti párt képviselőit, szavazzák meg az állami költségvetést. „ígéretet tettek, sőt becsületszavukat adták, hogy a magyar kívánságokat a legmesszebbmenő jóindulattal fogják elintézni. Hodža kijelentette, miszerint már nem gondol arra, hogy Szlovenszkó Pozsonytól kezdve végig az egész határ mentén kolonizáltassék, ilyen kolonizációt elsősorban csak Komárom és Párkány vidékén tart szükségesnek.”32 Az MNP parlamenti képviselői úgy döntöttek, nem akarják a költségvetés elleni szavazással a tárgyalásokat megzavarni, ezért elhatározták, hogy a szavazáson nem vesznek részt, és december 12-én beszámolnak a pártvezetőségnek a tárgyalások eredményeiről.33 A csehszlovák rendőrség is figyelemmel kísérte a két magyar párt tárgyalásait, vitáit. Az volt a véleményük, hogy a köztük lévő szakadék áthidalhatatlan. Az MNP-n belül a többség támogatja az aktivista politikát, csupán Korláth Endre van ellene. A párt által a miniszterelnöknek átadott 14 pontos követelésből csak kettőhöz ragaszkodnak igazán: az elbocsátott közalkalmazottak nyugdijának és az állampolgársági ügyek rendezéséhez.34 A párton belüli viszonyokról a rendőrség információi jónak bizonyultak. December 12- én a pártvezetőség egyhangúan jóváhagyta a parlamenti klub eddigi munkáját. Eldöntötték, ha teljesülnek a követelések, akkor a párt lépjen be a kormányba. Szent-lvány kijelentette: „az aktív politikának nem szabad az alkalmat elszalasztani, hogy tényleges gyakorlatban valamit tegyünk, orvosoljuk a magyarság sérelmeit és megakadályozzuk azt a folyamatot, mely hét éven keresztül pusztította a magyarság nemzeti erőit.”35 Prágában tovább folytak a tárgyalások. Karácsony előtt a parlamenti klub üléséről olyan sokat sejtető hírek jelentek meg, amelyek azt sugallták, hogy január elejére megszületik a megegyezés a kormányba lépésről, illetve a kormány teljesíti a párt követeléseit.36 1927 elején azonban nem az MNP, hanem a Szlovák Néppárt lépett be hosszú tárgyalások után a kormányba. A néppárt koalícióhoz csatlakozásával a polgári kormány helyzete lényegesen megszilárdult. A néppárt lépése kellemetlenül érintette Szent- Iványt, tárgyalási pozícióit a kormánnyal szemben mindenképpen gyengítette. A tárgyalások ennek ellenére január második felében újra megkezdődtek. Az addig elért eredményekről és a tárgyalások menetéről a párt komáromi körzetének ülésén január 29-32 A prágai követ jelentése. 1926. december 4. MOL K 64, 17. csomó, 7. tétel, 582/res/1926. 33 Uo. 34 SNA BA, fond PR BA, 242. doboz, 37023/1926/prez. 35 A magyar nemzeti párt döntő állásfoglalása a polgári többséghez való csatlakozás kérdésében. PMH, 1926. december 15. 1-2. p. 36 Január első hetében várható a magyar nemzeti párt és a kormány közti tárgyalások befejezése. PMH, 1926. december 25. 3. p.
